Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 22 (140. szám) - Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1880 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt még normál felszólalásban a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontját ismer tethetném, az itt már felmerült részletkérdések kapcsán mindenképpen szeretnék reflektálni az időgéppel kapcsolatos gondolatokra. Gyakorló jogászok tudják, ismerik azt a helyzetet, amikor a jogszabály hatályos szövegének értelmezéséhez és alkalmazásához né lkülözhetetlen a korábbi jogszabályszövegek ismerete. Ilyen helyzetekre, ilyen jogi esetekre, ilyen jogi problémákra számos példát lehetne felhozni, egykét perc erre nem elegendő, de erre szeretném nyomatékkal felhívni a figyelmet, hogy mindenképpen bizto sítani szükséges azt a megoldást, hogy a jogkereső közönség ne csak az éppen hatályban lévő szöveghez férhessen hozzá, hanem módja legyen a változások, vagyis a korábban hatályos szövegek megismerésére, hozzáférésére is. (Szórványos taps a Fidesz padsoraib an.) (15.10) ELNÖK (dr. Áder János) : Pettkó András képviselő úr következik, az MDFfrakcióból; őt majd Salamon László követi, a KDNPből. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! És tisztelt Netpolgárok! - hiszen az ő érdekükben is születik ez a törvénymódosítás. Ha valaki meghallja ezt a szót, hogy “netpolgárok”, akkor nem valami cyborgszerű űrlényekre gondol, hanem azokra az emberekre, akik napi szinten 6810 órát töltenek el a számítógép előtt, akár dolgoznak, akár szórakoznak, akár a munkájukhoz keresnek különbözőfajta információkat. Ezt azért tartottam fontos bevezetésnek a most tárgyalt törvényjavaslatról, hiszen a rendszerváltoztatás előtt a titkos ügyiratkezelés hozzátartozott a hivatalok mindennapi normáli s működéséhez. Emlékezzünk vissza az 1990 előtti időszakokra, amikor a csupa nagybetűvel írt HIVATALok működése, a döntéshozatali folyamatok a nyilvánosságtól szigorúan elszeparálva zajlottak Magyarországon. A Magyar Demokrata Fórum képviselőjeké nt azt gondolom, ma már fordított a helyzet. A fő szabály a nyilvánosság, és az állam valamennyi szervének - a megfelelő törvényi előírásokra hivatkozva - precízen meg kell indokolnia, ha valamit el akar zárni a nyilvánosságtól. Ma már minden valamirevaló szervezet, intézmény foglalkoztat szóvivőt, rendszeresen tart sajtótájékoztatókat. Az utóbbi években robbanásszerűen megnőtt az interneten közzétett információk tömege a közfeladatot ellátó szervek működéséről, mert fontos cél a gyorsaság, a hatékonyság, a z ügyfélbarát hozzáállás. A társadalmi nyilvánosság megteremtése iránti igény nyomán született meg az elektronikus információszabadságról alkotott törvény, amely 2006. január 1jétől lépett hatályba. Számos európai állammal ellentétben 2005 végéig Magyaror szágon nem volt olyan hivatalos, interneten elérhető adatbázis, amely lehetővé tette volna az ingyenes hozzáférést a hatályos jogszabályokhoz. A jogszabályok közzétételének módja a hivatalos lapokban, közlönyökben való megjelentetés volt, ezek használhatós ága azonban, különös tekintettel a jogszabályok és módosítások tömegére, erősen korlátozott. Ezzel a közzétételi móddal az állam - a mai technikai szinten - nem tett eleget azon kötelezettségének, amely a jog megismerhetővé tételéről szól. Az új jogszabály , tehát az elektronikus információszabadságról alkotott 2005ös törvény, amely többek között a hivatalos lapok elektronikus megjelentetéséről és a hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteményéről rendelkezett, ebből a felismerésből eredt. Aki hisz az inte rnet lehetőségeiben és értékeli a szolgáltatásait - én is ezek közé tartozom , az haszonnal böngészheti a nagy tájékoztató netoldalak jogi adatbázisait. Ilyen a magyarorszag.hun megtalálható már említett Hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye, és éppen ilyen jól használható a kozadattar.hu, vagyis a Közadattár Kht. működtetésében lévő honlap.
