Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 22 (140. szám) - Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz,
1876 Köszönöm, képviselő úr. A következő felszólaló Horváth Zsolt képviselő úr; a névazonosság miatt mondom, hogy a Veszprémben élő Horváth Zsolt, a Fidesz képviselője. (14.50) DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Veszprém megye, 6. vk.): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azokkal az alapelvekkel, amelyek az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslatban be nt vannak - nevezetesen: bárki számára hozzáférhetőek legyenek ezek a jogszabályok, mindezt ingyenesen valósítsa meg, gyorsabban elérkezzenek a jogszabályok a címzettekhez, és biztonságosabb legyen ez a rendszer , azt gondolom, mindenki egyetért, a FideszMagyar Polgári Szövetség is. Azonban ennek a törvényjavaslatnak, amelyik azzal próbálkozik, hogy ezeket az alapelveket megvalósítsa, azt gondoljuk, hogy csak elméletben sikerül ezeket az elképzeléseket megvalósítani, a gyakorlatban nem. Melyek azok az elv ek, észrevételek, kitételek, amelyek alapján azt gondoljuk, hogy ez így van? Ahogy elhangzott itt, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tegnap tárgyalta első alkalommal ezt a törvényjavaslatot, és ott is már számos kérdést, kritikát fogalmaz tunk meg az előterjesztő felé. Az első ilyen konkrét kritikánk, hogy a jelenlegi törvényjavaslat félmegoldásokra törekszik. Az egyik ilyen félmegoldás az, amely alapján az elektronikus formának nevezett Magyar Közlönyváltozat nem más, mint a Magyar Közlön y nyomdai változatának elektronizált formája, ami egy pdfformátumot jelent. A tényleges számítógéphasználók és a tényleges felhasználók tudják azonnal, hogy mi a különbség egy elektronikus, úgynevezett online változat, egy szöveg elektronikus online vá ltozata és egy nyomdai változat pdfformája között. A két szövegformátum további más célokra, hasznosság alapján való felhasználási módokra történő alkalmazása között óriási különbség rejlik: a pdfformátum nem alkalmas másra, csupán arra, hogy olvassák, m egnézzék, hogy a számítógépen lehessen elolvasni, és ne papírformátumban, ne újságformátumban. Azt gondoljuk, hogy ebben az esetben, ha a kormányzatnak valóban az a szándéka, hogy innentől kezdve ebbe az irányba vonuljon el vagy tegye át a hangsúlyokat, ak kor nem szabad már az első alkalommal ezzel a félmegoldással próbálkozni. A másik az - ahogy itt elhangzik , hogy a jelenlegi törvényjavaslat súlyponti áthelyezést valósítana meg, amely szerint azt mondja, hogy innentől kezdve az elektronikus formában elé rt változat lesz az eredeti változat, az, ami a kormányzati portálon elérhető lesz, és minden más egyéb forma, annak nyomtatott változata vagy akár - teszem hozzá - a kormányzati portálról kinyomtatásra kerülő forma is már csak valamilyen másolat lehet, se mmi más és semmi több. A törvényjavaslat szövegszerűsége alapján úgy tűnik, a kormányzati szándék az, hogy egyébként a hangsúlyeltolódás mellett fenntartaná a Magyar Közlöny nyomdai formában, papírformátumban történő megjelenítésének kötelezettségét is. Cs akhogy szintén a tegnapi bizottsági ülésen kiderült - elképzelhető, hogy ez így lesz , a jelenlegi jogszabálytervezet azt mondja, hogy csak bizonyos feltételek, egy másik jogszabályban meghatározott feltételek megvalósulása esetén fogják a papír alapú vál tozatot is forgalomba helyezni. A kérdésemre válaszolva a kormány képviselője elmondta, ez a másik jogszabály azt írja elő, hogy 8001000 előfizetője legyen még a papír alapú formátumnak, ebből kivéve a kormányzati, önkormányzati, államigazgatási szervektő l érkező megrendeléseket. Tisztelt képviselőtársaim, mi lesz akkor, ha ennek a számnak egyébként a piac majd nem tud megfelelni, majd csak 700 előfizetői megrendelés lesz ebben az esetben? Akkor a jó szándék ellenére, amely kormányzati szándék azt jelenten é, hogy egyébként megtartja a két változatot, csak máshova teszi a hangsúlyt, mégsem tud megvalósulni ez az elképzelés. Ezt nagyon veszélyes részének tartom a jelenlegi törvényjavaslatnak. A harmadik forma, ami miatt azt gondolom, hogy a jelenlegi kormányz ati elképzelés félmegoldásokra törekszik, az az, hogy konkrétan és tényszerűen azt tartalmazza a jelenlegi
