Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 22 (140. szám) - Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BEBES ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
1860 maga arculatán. A megyei területfejlesztési tanácsoknak, a megyei önkormányzatoknak lehetőségük volt erre két alkalommal is, hogy kifejtsék véleményüket, ahogyan azt meg is tettük az adott fázisban lévő törvényjava slatokkal kapcsolatban, de amiről Ángyán professzor úr is szólt, bizony ezek egy része nem volt számunkra ismert az egyeztetések folyamán, mert a kormányzat később helyezett be olyan fogalmakat, olyan jelölési rendszereket, amelyek még a társadalmi vita fo lyamán nem voltak ismertek. Ez valóban felveti a lopakodó törvénykezés kérdését, hogy ugyanarról a törvényről beszélteke a szakemberek, mint amit aztán itt a kormányzat a parlament, a képviselőtársaink elé helyezett. A megyei önkormányzat által tett észre vételek egy része ugyan beépítve látható az anyagban, de sajnos több, Békés megyében fontos térszerkezeti elemnek a megye számára előnyösebb szerepeltetése nem történt meg, jó néhány javaslat elvetésre került, sőt a korábban, vagyis ma még érvényes rendezé si tervhez képest nemcsak a megyében, hanem az ország jó néhány területén visszalépések történtek. Jelentős szabályozási teret engedett ki az országos rendezési terv mint törvényi keret, és alacsonyabb jogszabályi keretek közé kívánja helyezni. Ez különöse n olyan elemeknél okoz gondot, ahol országos koordináció van: az összes infrastrukturális kérdés, az összes út, vízrendezés, nagy területi felhasználások, biztonsági kérdések. Ezek mindmind olyan területek, amelyek ha országos törvényi keretek között ninc senek szabályozva, attól kezdve a koordináció elvész, és nemcsak - ahogyan elhangzott - a sátortetők méretével lesz vita, hanem egyáltalán az utak nyomvonalának megtervezhetősége, egyegy település rendezési terve is teljesen bizonytalan alapokra fog helye ződni. A törvény alkalmazása a térségi és megyei területrendezési tervek készítését kell hogy elősegítse, erről szól az egymásra épülő törvénykezési rendszer. Itt valóban fontos az, hogy a fogalmi kategóriák értelmezése egyértelmű legyen, kellő en pontos, egzakt megfogalmazások legyenek, illetve amennyiben új fogalmakat vezet be, azok is egyértelműen beépítettek, a rendszerbe illeszkedők legyenek. Ez nem minden esetben történt meg a tervnél. A rendtevés nagyon szép professzori elvárás, ebben itt többen is megszólaltak, de végeredményben anarchiát teremt jó néhány területen, ahol egyébként a jó szándék a rend lenne. S ha azon a mércén nézzük a törvényt, hogy javíte a mai állapotokhoz képest, akkor azt lehet mondani, nem annyira egyértelmű, ezáltal kiszámíthatatlanabbá, rendetlenebbé teszi, hogyha ez a törvény ily módon kerül elfogadásra, ahogyan most a Ház asztalán fekszik. A területrendezésben és a területszervezésben részt vevők számára kötelező előírás, hogy az országos és a térségi megyei terül etrendezési tervekben rögzített infrastruktúrák nyomvonalait kismértékű pontosítási lehetőséggel ugyan, de szerepeltetni kell a településrendezési tervekben is. Kedvezőtlen, hogy sok ilyen hálózati elem nyomvonala úgy szerepel a hatályos törvényben és a ja vaslatban is, hogy azok kijelölésére nem került sor, azaz nem készültek műszaki, környezeti megvalósíthatósági tanulmányok, nem kerültek lefolytatásra azok az eljárások, amelyek ehhez szükségesek lennének, ezt megalapozottá tennék. Ezek nélkül viszont a te lepülésrendezési tervekbe átvett nyomvonalak megalapozatlan és indokolatlan korlátozásokat jelenthetnek az érintett tulajdonosok és az önkormányzatok számára is. Ezért indokoltnak tartom előirányozni, hogy záros határidőn belül a törvényben tervezett valam ennyi műszaki infrastrukturális elemre készüljenek el azok a műszaki, környezeti megvalósíthatósági tanulmányok, melyek lehetővé teszik a nyomvonalak megalapozott kijelölését. Enélkül egyébként a megyei tervekben sem lehet érdemi pontosítást elvégezni, a r end, az összehangolás így nem jöhet létre. Nem tartom szerencsésnek, hogy nem történt érdemi változás a terv, illetve a törvény által alkalmazott jelölési rendszerben. Már a hatályos törvény alkalmazásában és érvényesítésében is problémát jelentett, hogy a tervben nem kerülnek megkülönböztetésre a meglévő elemek a tervezett elemektől, azon belül pedig azoktól, amelyek helyének meghatározását előzetes tervek már kijelölték, illetve azoktól, amelyeknek szükségességét rögzíti ugyan a terv, de megvalósíthatóság ukra eddig nem készültek tanulmányok, konkrét nyomvonalak. A megkülönböztetés ebben a