Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 22 (140. szám) - Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
1856 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A képernyő szerint négyen jelentkeztek hozzászólásra: Ángyán József, Domokos László, Hadházy Sá ndor és Ékes József képviselő urak. Megadom a szót 15 perces időkeretben Ángyán József képviselő úrnak. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy nagyon fontos, hogy tör vény rögzíti, hogy ötévente fölül kell vizsgáljuk ezeket a terveket. Az élet nem áll meg valóban, és talán az utóbbi időben fölgyorsult. Sok új fogalommal találkozunk, és az európai uniós csatlakozásunk is sok új kategóriát, fogalmat vet föl, amit nyilván ebben a tervben meg kell jelenítenünk. Megfelel ez továbbá a korszerű gördülő tervezés elvének is, ami azt jelenti, hogy követjük az életet, és a tervbe folyamatosan beépítjük azokat az elemeket, amelyeket az élet elénk hozott. Azt hiszem, így lehet a rend et is megteremteni magunk körül, ha ezeket az új fogalmakat beépítve rendezzük, mindig újrarendezzük a viszonyainkat. Tehát szeretném leszögezni, hogy nagyon nagy munkát végzett a tervezőgárda is, minden tiszteletem az övék. Annál is inkább, mert néhány pr oblémát föl kell vetni, amit lehet, hogy nem is rajtuk kéne számon kérni. Valóban egyetértek azzal, azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy ez az országos területrendezési terv a viszonyainkat is tükrözi valamilyen módon. Nem a tervezőn, a végső formáb a öntőn lehet számon kérni sokszor azokat a problémákat, amelyek egy ilyen törvényben vagy egy ilyen országos területrendezési tervben megjelennek. Három kérdéskört szeretnék érinteni, pontosabban, egy kérdéskörből kibontva két másikat mint példát említve szeretnék erről az országos területrendezési tervről és az ehhez kapcsolódó törvényről néhány gondolatot elmondani. Egyetértve azzal, amit épp itt előttem, az előző felszólalásában Baráth Etele elmondott, bizony módszertani, koncepcionális kérdéseket is ti sztáznunk kell, a hierarchiákat tisztáznunk kell, és ez értendő a tervezésmetodikai kérdésekre is. Azt hiszem, hogy a tervezésmetodikai hierarchiát nyilván a viszonyainkból fakadóan nagyon nehezen sikerült megfogni. Ez tükröződik abban, hogy miközben soks ok új övezeti besorolás és soksok új kategória jelenik meg, igazán ezeknek az egymáshoz való viszonya nem tisztázott. És nem igazán tisztázott még mindig, pedig nagyon jó volna, ha ez törvényi szinten tisztázódna, hogy valóban az országos, a térségi és a helyi települési szintek tervezésmetodikái hogy kapcsolódnak egymáshoz, ki, hol, mit szabályoz, milyen jogosítványaik vannak Őszintén szólva nem egészen világos még mindig, és nem látni azt a teljesen tiszta rendet - és mondom még egyszer, nem a tervezőkön kérem számon ezt a helyzetet, hanem inkább azokon a körülményeken, amelyek körülveszik a tervezőket , ami pedig eligazítana bennünket ezekben a kérdésekben. Az övezetek hierarchiája sem világos; ha itt még mindig metodikai dolgot vethetnék föl. Ha most e gy adott terület - hogy egy példát is mondjak - több övezetbe is besorolásra kerül, ki, hol, milyen alapon dönti el, hogy a különféle övezetek területhasználati előírásai közül melyiket kell érvényesíteni? Milyen értékrend mentén döntjük el? Ez az a kérdés , amire talán egy előző felszólalásomban utaltam, hogy az értékrendek nem világosak, így a tervező nem tehet mást, mint hogy nem ad meg hierarchiákat. Sem a területi tervezési szintek közti hierarchiák nem egészen világosak, sem pedig az átfedő övezetek es etén az övezeti hierarchiák kérdése is bizony fölmerül, és ez tág teret nyit - mondjuk így - a lobbizás, a különféle lobbierők érvényesítésének. Attól függ, hogy melyik kerül épp a hierarchiában följebb, hogy ott, abban a térségben ki milyen erővel tudja a saját érdekeit érvényesíteni. Jó lenne ebben világosabban látni. Nos, ebből levezetve két példát szeretnék idehozni, két övezeti besorolást, amelyeken talán tetten érhető mindez a probléma, amiről itt általában mint módszertani kérdésről szerettem volna e mlítést
