Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 22 (140. szám) - Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
1846 területeknek, tájaknak a karbantartásáról gondoskodni, és ennek anyagi fedezetéről is gondoskodni. Azt hiszem, ebben nem lehet vita. A hátralévő időben pedig, csak azért, mert Hadházy úr ott a Dun akanyarban régi és nagytiszteletű polgármester, ezért hadd mondjam, hogy példának okáért milyen drámai helyzetek adódhatnak a rossz infrastruktúrafejlesztésből, pedig benne van ebben a tervben. Budapesten az északi híd átadását követően, azt gondolom, nag yon komoly félelmünk lehet, hogy a 11es útra ráterelődik a forgalom, és ott fog átmenni Esztergom mellett, amely utak ezt nem bírják, nem erre születtek, kétségtelenül képtelenek erre, és igazi veszélyt fognak a környezetre jelenteni. Úgyhogy itt olyan sú lyos összefüggései vannak a gazdasági, az anyagi helyzetnek, az infrastruktúraépítés ütemezésének, a táj és az ember viszonyának, hogy az egyik kiemelten legnehezebb térség a következő időszakban éppen a Dunakanyar lesz. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Közben az írásban jelentkezett képviselők is megérkeztek a bizottsági ülésről. Hörcsik Richárd, a Fidesz képviselője a sorban az első. Parancsoljon, öné a szó. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament asztalán fekvő területrendezési terv kapcsán úgy vélem, abban mindnyájan egyetértünk, hogy az országos területrendezési tervnek az az elsődleges célja, hogy hangolja össze a területf ejlesztés társadalmigazdasági céljaival egyeztetett, országos szinten és érdekekből megfogalmazott irányelveket és szabályokat. A törvénynek van másodlagos célja is, mégpedig az, hogy alacsonyabb szinten is jelölje ki a térségek és megyék területrendezési terveinek kereteit. S végül harmadsorban, úgy is fogalmazhatnék, a láncolat végén - úgymond közvetve - a települések rendezési terveinek és helyi építési előírásainak a mozgásterét is egyértelműen ki kell hogy jelölje. A területrendezési terv feladata teh át, ahogy azt az előterjesztői expozéban és az általános vita első körében is hallhattuk, a fejlesztés, fejlődés térbeli, fizikai kereteinek, területi lehetőségeinek és korlátainak meghatározása, a természetes és épített környezet értékei védelmének a bizt osítása. Azonban ahhoz, hogy az országos léptékű területrendezési terv előírásai a megfelelő szintű elfogadásukat és pontosításukat követően a láncolat végén, tehát a végrehajtás szintjén, vagyis döntő részben a települések rendezési terveiben és helyi épí tési előírásaiban érvényre jussanak, meggyőződésem, hogy olyan minőségű és használati értékű kerettervet kell megalkotni, amely tisztán és világosan határozza meg a szakmai elvárásokat és előírásokat. Úgy vélem, csak ezek megléte esetén várható el a terüle trendezési feladatok végrehajtásában, tehát az utolsó láncszemként megjelenő, de a terv megvalósításában döntő szerepet játszó települési önkormányzattól a természetes és épített környezetének értékeit, védelmét szolgáló, az országos, mondhatni, európai el várásoknak megfelelő tartalmú és színvonalú településrendezési tervek megvalósítása. (12.30) Tisztelt Elnök Úr! Tekintettel arra, hogy nemcsak BorsodAbaújZemplén megye 10. választókerületének képviselője, hanem Sárospatak polgármestere is vagyok, a törvé ny módosításának az előbb említett vonatkozásait szeretném kiemelten kezelni, mert egyrészt egész Zemplén térségében, másrészt Sárospatakon is gyakran szembesülök a témát érintő problémákkal, amelyek megoldásra várnak, és amelyekre ez a törvény, úgy hiszem , megfelelő megoldást is hoz. Az előttünk lévő törvénymódosítás az alaptörvényhez képest nagyon helyesen megnövelte az országos övezetek számát, így bekerült az országos jelentőségű tájképvédelmi terület, valamint a kulturális örökség szempontjából kiemelt en kezelendő terület övezete is. Ez utóbbit a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a világörökség és világörökségvárományos terület vagy történeti települési terület övezetbe kell sorolni.
