Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 22 (140. szám) - Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
1847 Nos, képviselői választókörzetem egy része, a híre s tokaji történelmi borvidék a világörökség területéhez tartozik. A világhírű TokajHegyalja 2002ben méltán kapta meg ezt a kitüntető címet. Mégis azt kell mondjam, úgy tűnik, hogy a tokaji történelmi borvidék, kultúrtáj, világörökségi helyszín magterület én fekvő településrészek és az úgynevezett ütközőzónába eső települések egyelőre nem tudnak egységes elvek, előírások és elvárások alapján érvényt szerezni a térség történeti, tájképi, építészeti értékeinek a védelmében. Az érintett települések szinte kivé tel nélkül az elmúlt öthét évben, tehát 2002t követően készítették el a területrendezési tervüket, a helyi építési szabályzatukat, de az egységes szabályozás hiányában nagyon tarka képet mutatnak az ugyanazon elemre vonatkozó műszaki előírások a különböz ő településeknél. Például arra gondolok, hogy TokajHegyalja történetileg jellemző tetőformája a magas tető. De nem mindegy, hogy milyen hajlásszöggel és tetőfedő anyaggal készül. Így fordulhat elő, hogy ha végigmegyünk a világörökségi területen, akkor az alpesi tájakra jellemző nagy hajlásszögű tetőtől egészen a mediterrán tengerparti világ alig 1520 százalékos lejtésű tetőmegoldásaival vegyesen találkozunk. Meggyőződésem, hogy ezeknek az épületeknek a tekintélyes része 2002 után épült. Márpedig egy adott táj épületei külső megjelenésükben egységesen kell hogy megőrizzék a tájra jellemző építészeti hagyományokat, a történeti térség építészeti értékeit, a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési módot még Hegyalján is. A területi építéshatósági feladatokat ellát ó munkatársaimtól tudom, hogy az ugyanazon a tokajhegyaljai világörökségi területen lévő egyes települések vonatkozásaiban a településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok milyen különbségeket mutatnak a szabályozás tekintetében. Márpedig ezen te rvek és szabályzatok mérlegelési lehetőség nélkül kötelezően betartandók az építési engedélyezési eljárás során. És szomorúan kell megállapítani, hogy az elmúlt évek során az egységes előírások és szabályozások hiányában településenként másmás előírások a lapján felépült épületek tekintélyes része bizony évtizedekre megbontja a hegyaljai táj építészeti, tájképi harmóniáját. Ez is a történethez tartozik. Tisztelt Országgyűlés! Természetesen tisztában vagyok vele, hogy az országos területrendezé si terv egy keretszabályozás, amelynek előírásai döntően az alacsonyabb szintű területrendezési, valamint a településrendezési terveken keresztül érvényesülnek. Ettől függetlenül úgy vélem, az új törvény módosításától elvárható lenne, hogy egyértelműen ren delkezzen az UNESCO által meghatározott előírásokra és elvárásokra épülő, a magyarországi világörökségi helyszínek szabályait rögzítő törvény mielőbbi életbe léptetéséről. Egyébként javaslom ennek beemelését a törvénymódosítás tervezetébe. Tisztelt Elnök Ú r! A következőkben röviden szeretnék foglalkozni a zempléni, elsősorban a tokajhegyaljai térséget érintő olyan közlekedési témákkal, amelyek megoldása elkerülhetetlen. A korábbi, a 2003. évi XXVI. törvény I/1. számú mellékletében a főutak főútvonalhálóza ti elemei között a 2/b. pontban új főúti kapcsolatok megnevezéssel még szerepel a SárospatakKisvárdaVásárosnamény útvonal. Ez viszont a mostani törvény módosításában nincs benne, ami számunkra, zempléniek számára azt jelentheti, hogy a régóta tervezett S árospatakot elkerülő útvonal egy új Bodroghíddal együtt maradna ki, ami bizony érzékenyen érintené az egyre fokozódó kamionforgalom miatt a város lakosságát. Ez jelentené a végső megoldást. Miről is van tehát szó? A SárospatakKisvárda útvonal egy négy sz ámjegyű út, a 3814es, amelyen a korábban megépült cigándi Tiszahíd átadását követően, különösen Románia európai uniós tagsága óta nagyon jelentős teherforgalom bonyolódik le. Nos, a most tárgyalt törvény módosításában az I/1. melléklet 2/b. pontjában a f őutak tervezett településelkerülő szakaszai címmel a 37es főútvonalon a Szerencset és Sátoraljaújhelyt elkerülő út terve szerepel, a sárospataki azonban nem. Pedig az előbb említett 3814es számú SárospatakKisvárdaVásárosnamény útvonal éppen Sárospatak város központján keresztül csatlakozik rá a 37es főútvonalra. Ezzel kapcsolatban egyébként módosító javaslatot is benyújtottam a tisztelt Ház elé.
