Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 22 (140. szám) - A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VAS JÁNOS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1838 javaslat gyorsítja a közraktározással kapcsolatos bírósági eljárásokat, ha ezek bevezetésre kerülnek, ugyanis a jogviták minél rövidebb időn belüli rendezése érdekében valamennyi ilyen tervben a váltójogi szabályok alkalmazását rendeli el. A fentieket összefoglalva a törvény jelen módosítása, a benyújtott törvényjavaslat várhatóan - reményeim szerint - kedvező hatással lesz a közraktározási tevékenység további fejlődésére, élénkülésére és biztonságára, a közraktárak és a közraktározás által nyújtott lehetőségeket igénybe vevő kis- és középvállalkozások működésére, a gazdaság egészének fejlődésére, a jogviták hatékony és gyors rendezésére, továbbá az ellenőrző hatóságok munkájának eredményességére is. Tisztelt Képvisel őtársaim! Ahogy az államtitkár úr bevezetőjében, illetve az előttem szólóktól hallották, én is hadd éljek azzal a fogalommal, amit most Domokos képviselőtársam is használt, hogy gazdasági szaktörvényjavaslat áll előttünk, egy olyan gazdasági szaktörvényjav aslat, amely széles körű szakmai egyeztetést követően került ide, a tisztelt Ház elé. Megítélésem szerint - és azt látom a hozzászólásokból és az eddigi vitákból, hogy - jó esély van arra, hogy egy tényleges ötpárti egyetértéssel egy jó törvényt alkossunk. A szabad demokrata frakció ebben partner lesz, és remélem, hogy az összes többi képviselőtársam is, úgyhogy ehhez jó munkát kívánok, és köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem , hogy a KDNP képviselőcsoportja jelezte, hogy nem kíván vezérszónokot állítani. Viszont megadom a szót Vas Jánosnak, az MDF képviselőjének, aki a képviselőcsoportjának vezérszónoka. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. (11.50) DR. VAS JÁNOS , az MDF képv iselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném ismételni az előttem szóló képviselő urak által elmondottakat, csak nagyon röviden összefoglalnám, illetve Domok os László képviselő úr már említette azt, hogy ez egy nagyon jól működő jogszabály. Engedjék meg, hogy rövid történeti áttekintést adjak a magyarországi közraktárjegyről és közraktározásról. A közraktárjegy mint értékpapír jogi szabályozása, a gazdasági él etben való részvétele és alkalmazása sajátos képet mutat Magyarországon, hisz ez az egyetlen értékpapír, amelynek jogszabálya hosszú időn keresztül, százhúsz évig volt hatályban. Ez volt az 1875. évi XXXVII. kereskedelmi törvény, amelyet az 1996. évi XLVII I. törvény váltott fel, és hogy ez is jól működött, azt mutatja az, hogy tizenkét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy még egyszer hozzányúljon jelentősen az Országgyűlés. A tizenkét évi tapasztalatok, illetve az Európai Unióban a jogszabályok alkalmazása er edményezi azt, hogy most hozzá kell nyúlni. Magyarországon a közraktározás intézménye jelentős késedelmet szenvedett Európa más országaihoz és az amerikai közraktárakhoz képest, hisz Magyarországon 1880ban alakították meg az első közraktárat a Dunaparton , és mintegy 200 évvel később a londoni 1660as első közraktárhoz képest alakult meg. Tulajdonképpen igazi közraktározásról 1985től beszélhetünk ebben az újkori gazdasági életben, 1993ban már 18 milliárd forint értékű közraktárjegyet bocsátottak ki. Jele n pillanatban Magyarországon a közraktározás - ahogy az államtitkár úr is említette - különösen olyan termelők és felhasználók körében népszerű, akiket a beszerzés és értékesítés szezonális hatásai jelentősen befolyásolnak, így a mezőgazdasági élet szerepl ői körében, hisz az elmúlt években és napjainkban a kialakult mezőgazdasági vállalkozásokat nem megfelelő tőkeellátottság és állandóan meglévő likviditási gondok jellemzik. Ezek a vállalkozások viszonylag alacsony hatékonyságúak, nagy forrásigényűek, a ban kok kockázatot látnak ebben, ezért nehezebben finanszírozzák őket, termelésük folyamatos finanszírozásának érdekében kénytelenek a betakarítást követően terményeiket azonnal nyomott áron értékesíteni. Amennyiben ebben az időszakban hitelhez
