Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 22 (140. szám) - A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - LAKOS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1837 törvénynek az értékét, erejét adja, hogy az érintettek is elmondhassák véleményüket, sőt, figyelembe is vették a törvény kereteinek, módosításának kialakításánál. Ennek figyelembevételével a Fidesz részéről támogatásunkról tudom biztosítani a kormá nyzatot e törvény kereteinek, a módosítások elfogadásában. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Lakos Imrének, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljo n! LAKOS IMRE , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény célja akkor az volt, hogy a piacgazdaság kialakulásával párhuzamosan a közraktároz ás intézményének segítségével az áru- és pénzforgalmi viszonyok fejlesztése, a termelés hiteligényeinek kedvezőbb kielégítése, valamint a nemzetgazdaság hatékonyságának, eredményei növelése valóra válhasson, és ezt elősegítse egy ilyen új törvénykezés. A t örvény hatálybalépése óta - tehát több mint 12 éve - a közraktározás a gazdaság által elfogadott, a termelők, a vállalkozások által számos esetben igénybe vett, jogszerűen és megfelelő szakmai színvonalon működő szakmai területté vált. Ahogy államtitkár úr a bevezetőjében és a hozzászólásokban az előttem szólóktól is hallhattuk, a magyar gazdaság szerves részévé vált ez a tevékenység; nemcsak részévé, hanem egy nagyon dinamikusan fejlődő területté is. Az elmúlt több mint egy évtized alatt megtízszereződött az a volumen, ami jellemző erre a tevékenységre. A hazánkban jelenleg működő öt közraktár szolgáltatásait évente átlagosan 15002000 ügyfél veszi igénybe. Az ügyfélkör alapvetően a közraktározást jól ismerő, azt már több esetben visszatérően alkalmazó váll alkozásokból, zömében kis- és középvállalkozásokból áll. A közraktározás számos előnye közül a kölcsönnyújtás mellett lehetőséget ad termelőknek, vállalkozásoknak a termelési és a termék értékesítése közötti intervallum áthidalására, és a közraktározás fon tos eszköze az állami intervenciónak is. A jelenlegi törvényjavaslattal, törvénymódosítással a törvénybe beépülnek a szabályozás hatálybalépése óta eltelt több mint egy évtized alatt bekövetkezett hazai és közösségi jogszabályi környezetváltozások hatásai, valamint a gazdaság dinamikus fejlődése következtében létrejött korszerű fogalmak és új gazdasági lehetőségek, továbbá a közraktári felügyelet fennállása óta eltelt időszakban szerzett gyakorlati tapasztalatok is. A törvényjavaslattal, a módosítással a kö zraktározási konstrukció egységesebbé és biztonságosabbá válik megítélésünk szerint, mivel pontosításra kerülnek a közraktározással kapcsolatos egyes fogalmak, egyértelműen meghatározásra kerülnek a közraktári felügyeletre, a Pénzügyi Szervezetek Állami Fe lügyeletére vonatkozó eljárási szabályok, a közraktározási szerződés egyes elemei, szabályozásai is. A tevékenység biztonságát szolgálja továbbá a közraktár vezetőjével szembeni követelmények szigorítása, illetve a felügyeleti biztos kirendelésére és az el járás módjára vonatkozó szabályok pontosítása, valamint a közraktárban való befolyásoló részesedésszerzés előzetes felügyeleti engedélyhez való kötése is. Az előterjesztésnek reményeim szerint gazdaságélénkítő hatása lesz, ahogy ezt az előttem hozzászólók is reményként megfogalmazták; tekintettel arra, hogy a vámraktárak és adóraktárak közraktározási folyamatba való bevonása következtében bővülhet a hitelfedezetként igénybe vehető áruk köre, és így bővülhetnek a kis- és középvállalkozások hitelfelvételi leh etőségei is. A módosítás következtében a közraktárak közraktározással kapcsolatos közvetlen költségei csökkenhetnek, ugyanakkor nő a közraktárak működésének biztonsága. A törvényjavaslatban megfogalmazottak elősegíthetik a vállalkozásbarát környezet kialak ulását, a vállalkozások és hatóságok adminisztratív és anyagi terheinek csökkenését, mivel egységesebbé, átláthatóbbá teszik a szabályozást, csökkentik az eljárásokban csatolandó dokumentumok körét és példányszámát, illetve egyes esetekben lehetőséget tere mtenek az elektronikus benyújtásra is. A
