Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 22 (140. szám) - A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1831 elfogadását jobban megalapozza, akkor nagyobb sikerre számíthatunk mind az elfogadás, mind a törvény hatálybalépését követő alk almazás sikerének vonatkozásában. A Magyar Demokrata Fórum a támogatását attól teszi függővé, hogy ennek a vitának mi lesz az eredménye, és mi lesz azon módosító javaslatok sorsa, amelyek nyilván a törvényt pontosítani akarják, jobbá akarják tenni. Ennek f üggvényében fogjuk eldönteni, hogy támogatjuke ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát eln apolom, folytatására és lezárására várhatóan következő ülésünkön kerül majd sor. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Orszá ggyűlés! Soron következik a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Önök a törvényjavaslatot T/5394. számon, a kijelölt bizottság ajánlását pedig T/5394/2. számon kapták kézhez. T isztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Dióssy Gábor államtitkár úrnak, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkárának, 25 perces időkeretben. Államtitkár úr, öné a szó, parancsoljon! DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitk ár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A közraktári tevékenység magában foglalja az áru meghatározott szerződés szerinti tárolását, őrzését, kiszolgáltatását és az áru ellenében közraktári jegy kibocsátását. Ez utóbbi rendeletre szóló értékpapír, amely a közraktározási idő alatt önmagában is forgalomképes, és váltó módjára forgatható. Az erről szóló törvény 1996. évi hatálybalépése óta eltelt időszak alatt a közraktározá si tevékenység a gazdaság szerves részévé vált; a forgalmi adatok alapján dinamikusan fejlődő tevékenység lett. Elég csak arra utalnom, hogy az 1997ben kibocsátott közraktári jegyek értéke 34 milliárd forintról az elmúlt évben 309 milliárd forintra növeke dett. A közraktározás intézményét elsősorban a kis- és közepes vállalkozások veszik igénybe, amelyek forrásigényük egy részét közraktári jegy fedezetére nyújtott rövid lejáratú hitelekből egészítik ki, és teremtenek forrást a folyamatos termeléshez, működé shez. A közraktári jegy napjainkban a hitelintézetek finanszírozási üzletágában is biztonságos fedezetet jelent, a legtöbb kereskedelmi bank portfóliójában e termék megtalálható. A közraktározás különösen olyan vállalkozások körében népszerű, amelyek terme lését, gazdálkodását a szezonalitás hatásai jelentősen befolyásolják. Ilyenek a mezőgazdasági, élelmiszeripari termelők, de napjainkra már jelentős számban veszik igénybe az ipari, építőipari nyersanyagok, gépipari termékek, alkatrészek termelői, forgalma zói és felhasználói is. A jelenleg hatályos törvény módosítását több tényező is indokolta. Egyrészt meg kellett teremteni a szabályozás összhangját az 1996 óta jelentősen megváltozott hazai és uniós jogszabályi környezettel, így például a hitelintézetekre, gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi előírásokkal, továbbá a vámjogi, adójogi, jövedéki szabályokkal. Másrészt a közraktározási piac fejlődésének elősegítése érdekében szükségessé vált az újonnan megjelent gazdasági lehetőségek beépítése a
