Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1698 No, a kormány éber intézkedése nyomán most már ez a kellemetlen antifigura sem bújhat ki a szorításból, amint rámered a monit orra, máris fizet, kattog a számláló. És azért kell dagasztani az állami bugyellárist, hogy abból támogathassák a kultúra hagyományosabb formáit, mint a színház, a zene vagy éppen a könyvnyomtatás. Holott a régi és új ellentéte itt nem áll meg, sőt éppen a rról van szó, hogy a sok új mellett a régit is többen érik el. Gondoljunk csak a bővülő elektronikus könyvtárakra, a digitalizált formában elérhető festményekre, régi kódexekre. De említhetjük a NAVAt is, a Nemzeti Audiovizuális Archívumot, amelynek törvé nyi alapjait néhány éve éppen Csepeli György volt politikai államtitkár vezetésével ezek között a falak között teremtettük meg. Aki rátéved néha erre az oldalra, látja és tanulmányozhatja a közelmúltunk történéseit bemutató régi híradófilmeket. Persze így megint csak nem megy a netpolgár a moziba, pedig közben és mellette mennyi jól adóztatható cselekvés részese, kezdve a plazaparkolójegyektől a dömpingben fogyasztott popcornig. De szóljunk a szinte vég nélkül sorolható groteszk elemek mellett az előterjes ztés fogadtatásáról is. Amint megjelent a törvényjavaslat, a benne foglaltak az egész webszférát megmozgatták. Igencsak meglepődtek az internetből élő vállalkozások, amikor kiderült, hogy a kormány kiterjesztené a kulturális járulékfizetési kötelezettséget a netszolgáltatókra is. A kormányzat ugyanis korábban szinte már unosuntalan ismételgette, hogy Magyarországon támogatni kell a szélessávú internet terjedését, ennek érdekében az elmúlt években pályázatokat írtak ki, a Nemzeti Hírközlési Hatóság pedig ár csökkentésre próbálta szorítani a nagy vezetékes szolgáltatókat a nagykereskedelmi árak szabályozásával. Most viszont már elhatározás a kormány részéről, hogy nem marad érintetlen ez a terület sem. A kulturális tárca tervei szerint az eredetileg giccsadóna k is nevezett kulturális járulékot kiterjeszti az internetszolgáltatókra is. A tervek szerint a 0,8 százalékos adót az árbevétel után kell majd megfizetni. Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének számításai szerint ez évi 600 millió forint előr e nem tervezett kiadást jelent az internetszolgáltatók számára. A szakmai szervezetek mindenesetre tiltakoztak. A sort - mivel őket érinti leginkább - az alternatívok nyitották meg. Szakmai szervezetük tiltakozó közleménye szerint az internetszolgáltatásra kivetett kulturális járulék nem támogatja a digitális írástudatlanság felszámolására tett törekvéseket. Az internethozzáférésszolgáltatásra kirótt adó ismeretlen az EUtagországokban, ráadásul ellentétes az uniós célkitűzésekkel, ami növekvő internetpene trációt irányoz elő. Azt hiszem, ezzel csak egyetérteni lehet. A szakmai érdekképviselet szerint a szolgáltatók kénytelenek lehetnek árat emelni, ha tényleg megadóztatják a szolgáltatókat. Ez főleg a kisebb, alternatív szolgáltatókat viselheti meg, akik a nagyoktól bérlik a hálózatot. Mivel ezek a cégek igyekeznek lépés tartani a tőkeerős nagyvállalatokkal, olyan kis nyereséggel dolgoznak, hogy azt már nem lehet továbbcsökkenteni. Erről beszélt néhány perccel ezelőtt Márfai Péter MSZPs képviselőtársam is a z egyik felszólalásában. De hogyan is állunk Magyarországon az internethasználattal? Vitathatatlan, hogy az elmúlt években jelentősen bővült az internetezők száma, de még mindig komoly a lemaradásunk az európai uniós átlagtól. Az Európai Bizottság nemrégib en közzétett jelentése szerint 2007 végén az EU 27 tagállamának átlagában 100 főre 20, míg Magyarországon 14 vezetékes szélessávú előfizetés jutott. Habár a szélessávú hozzáférés havidíjait az elmúlt öt évben ötödére csökkentették hazánkban, kutatások szer int az otthoni internetezés terjedésének egyik legfontosabb akadálya még mindig az ár - állapítja meg a felmérés. Ennek tükrében ismét előtűnik, hogy minden pótlólagos járulékos költség akadályozza az internet terjedését. Ehhez hozzá kell tenni, hogy Magya rországon a lakosság 61 százaléka egyáltalán nem használja az internetet, a magyar háztartások 70 százalékában sajnos nincs is internet. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége is arra hivatkozik, hogy a magyar GDP csaknem 10 százalékát produkáló infokomm unikációs szektor adóterheinek további növelése különösen
