Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 12 (122. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló törvényjavaslat; valamint az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól és a társadalombiztosítási és szociális e... - ELNÖK (dr. Áder János): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
167 kívánják rendezni a már említett készpé nzfizetési eseteket? Az akkor feltett kérdésekre a mai napig sincsen sajnos válasz, és a benyújtott törvényjavaslat sem ad megoldásokat ezekre a kérdésekre. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Nemzeti Bank elnökének 10/2007. (X. 1.) számú MNBrendelete ért elmében az 1 és 2 forintos címletű érmék 2008. március 1jei hatállyal elvesztik a törvényes fizetőeszköz jellegüket. A rendelet következtében most már az utolsó percekben vagyunk ahhoz, hogy az ennek következtében előálló helyzetben rendezzük az 1 és 2 fo rintosok eltűnése következtében előálló kerekítési problémákat, mind a készpénz átadásával történő fizetések, mind a társadalombiztosítási és szociális ellátásoknak az esetére. A benyújtott törvényjavaslat a készpénz átadásával kapcsolatban - nagyon helyes en - nemcsak a 21/2006. (XI. 24.) számú MNBrendelet 16. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti pénzösszeg közvetlen átadása kérdésében rendelkezik, hanem a hivatkozott bekezdésben felsorolt többi készpénzfizetési mód esetében is. A javasolt kerekítési szab ályok a matematika elfogadott elvein alapulnak, szinte csak azon, miután a néhány perccel ezelőtt felvetett problémák egyikére sem ad a benyújtott javaslat semmifajta megoldást. Tisztelt Képviselőtársaim! A T/4856. számú törvényjavaslat 3. §a rendezi a ba nkkártyával történő fizetés speciális esetét is, ahol a bankkártya elfogadója általánosan alkalmazhatja a javaslatban foglalt kerekítési szabályt. Ugyanakkor az elszámolható összegnek minden esetben meg kell egyeznie a bizonylaton szereplő összeggel a 227/ 2006. (XI. 20.) számú kormányrendelet 14. § 6. pontja értelmében. Ez a paragrafus az előterjesztőtől bővebb magyarázatra szorul, mivel a kerekítés itt nem feltétlenül szükséges, az elvégezhető az összes ilyen tételre egyszerre a pénztár zárásakor, illetve alkalmasint a bankban a vevő, az ügyfél részére. Nem egészen világos, hogy itt az elfogadó miért van döntési helyzetben, hiszen ha a bankkártyát el tudjuk fogadni, akkor a pénztár kellően gépesített kell legyen, és ha mégis így történik a törvény elfogadás a, akkor kérdezem a tisztelt képviselőtársaimat: mi lesz más elektronikus fizetések esetén? A törvényjavaslat a kerekítési különbözet dokumentálását nem bürokratizálja túl, erről bizonylat kiadása nem kötelező - ami, én úgy gondolom, helyes megoldás. A jav aslat szerint a kerekítési sorozatból adódó pénztárhiány vagy esetleg többlet egyéb ráfordítás vagy egyéb bevétel címen számolható el. Azt azonban, hogy ebből nem lesznek visszaélések, csak remélni tudom. A benyújtott törvényjavaslat egy speciális szabályo zást javasol a 2008. március 1je előtt megállapított öt törvény esetében, ezek: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi törvény, a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi törvény, a szociális igazgatási és szociális ellátáso król szóló 1993. évi törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi törvény és a családok támogatásáról szóló 1998. évi törvény, mégpedig úgy, hogy ha azok nem 5 forintra, hanem az egész számok többszörösére végződnek, úgy azoka t mindig a legközelebbi nulla vagy 5 forintra végződő összegre felfelé kell kerekíteni. Levonás esetében a kerekítés a levonást követően eszközölendő. Az ebből keletkező többletkiadásokat az érintett előirányzatoknak kell fedeznie. A Magyar Demokrata Fórum ezzel a javaslattal egyetért. A javaslat indoklásában az előterjesztő utal arra, hogy erre azért van szükség, mert ezeknek az ellátásoknak a döntő többsége megélhetést biztosító, alapvető jövedelembevétele az ellátottaknak. Mindez azt bizonyítja, hogy bár a kormány szociális érzékenysége kevesebb, mint szerény, és az ország elszegényítése az elmúlt években tervszerűen történt, és 2008ban is így történik, minimális ráfordítást jelentő ügyekben a kormány igyekszik felmutatni a szociális érzékenységnek a lát szatát, forintokért próbálja megvenni a rászorultaknak a voksát. Áttérve a másik benyújtott, de egy napirendi pont keretében tárgyalt törvényjavaslatra, az majdnem szó szerint ismétli meg a már elmondott nagyívű szociális intézkedést, azzal a különbséggel, hogy itt nem azt mondja, hogy a 2008. március 1jei tb- és szociális ellátásokról van szó, hanem arról, hogy 2008. február 29ét követően kerülnek hasonló módosításokra a felsorolt ellátások, ami nyilvánvalóan ugyanazt jelenti. Így bonyolult törvényjavasl atok esetében természetesen nem is várható el a kormánytól a megfelelő szinkronizálás.
