Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - „Munka - tudás - tulajdon” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - KUZMA LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1618 Egy kicsit szkeptikus vagyok a munkabérre rakódó járulékok és adóterhek csökkentése tekintetében, hiszen a munkavállalói jár ulék 2006 szeptemberében és az egészségbiztosítási járulékkulcsok 2007 januárjában történt emelése nem tesz bizakodóvá. De hát, mint ahogy mondani szoktuk, a puding próbája az evés; de nézzék el, képviselőtársaim, ha egy, a vidékünkön érvényes megjegyzést mondok, hogy kit a kígyó megmart, az a gyíktól is fél. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyetlen dologgal szeretnék a munka világából foglalkozni, ezek pedig azok a törekvések, amelyek a jelenleg tartósan munkanélkülieket próbálják meg a munka világába vissz avezetni. Mindannyian tudjuk, hogy aki több éven keresztül munkanélküli volt, az ezzel a tevékenységgel ezen a szinten szocializálódott. Az ő visszavezetésük a munka világába egy külön kategória, mint azoké, akik csak néhány hetet, néhány hónapot töltöttek el munkanélküliként. Teljesen más típusú programokra van szükség ezek számára, olyan ösztönzőrendszerrel, ahol magát az egyént tesszük érdekeltté abban, hogy a munka világába visszakerüljön. (11.30) Ez nem csupán foglalkoztatási politika, nem csupán szoci álpolitika, ez már súrolja az oktatáspolitika mezsgyéjét. Ezért támogatni tudnék, támogatni tudnánk olyan programokat, amelyek kifejezetten ezt a fajta szegmenst célozzák meg, tehát a tartós munkanélküliek munka világába történő visszavezetését, alapvetően az oda való szocializálódás szem előtt tartásával. Ezért tartanánk jónak, ha a közmunkaprogramok keretében - amiket egy rendkívül jó programnak tartok a kifejezetten hátrányos helyzetű térségekben - nemcsak egy éven belüli programokat szerveznének meg, ha nem tartósan hosszabb távú programokat is sikerülne megszerveznünk. Erre konkrét példát tudnék mondani, hiszen az egyik évben azonos tevékenységet folytatnak egy bizonyos időszakban, mint az azt követő évben, és ennek következtében igazán összeköthető lenn e, tervezhető lenne, és hosszabb távra oldaná meg, és kialakulhatna az egyénben az a fajta igény, amit maga a munka alakít ki az egyénben. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Ezek után áttérnék a tudást érintő öt darab alappillérre. Az első fejez ete a korai fejlesztés megerősítését tűzte ki célul. Hallottuk miniszter úrtól, hogy ezen a területen igazából nincs olyan sok tennivaló, hiszen jól működő rendszerről van szó, és ez a jól működő rendszer tartósan fenn is tartandó. Két elemét szeretném kie melni. Az egyik szerepel az anyagban: az egységes óvoda, bölcsőde megszervezése. Különös tekintettel szeretném ajánlani mindenki figyelmébe, ezt a kistelepüléseken akár financiális megfontolások alapján is megtehetjük. A másik komoly eleme a “beóvodázási” támogatás - az anyagban is idézőjelben van. Egy kicsit magyartalannak érzem a kifejezést, de nem ez a lényeg, hanem a cél, amit megfogalmaz. Emlékezzünk rá, annak idején, amikor a környezetvédelmi programokat indítottuk el, akkor azt mondtuk, hogy az óvodá ban, legalul kell kezdeni, mert ha ott létrejön egy olyan tudatformálási tevékenység, amelynek eredményeképpen megváltozik az egyén gondolkodásmódja, akkor tudunk igazából sikereket elérni. Ma látjuk ennek tapasztalatait. Ugyanezt gondolom itt is, az esély teremtésnek egyik nagyon fontos eleme az, hogy a hátrányos helyzetű csoportok tekintetében olyan ösztönzőrendszert dolgozzunk ki, aminek eredményeképpen az egyének az óvodába juttatják el a kis nebulókat, ami az ottani szocializálódás eredményeképpen eredm ényessé válhat, és nagyobb eséllyel indulhatnak a felnőttkorban. Egyetlen kérésem van ezen a területen, hogy jusson el a támogatás az érintettekhez, ne legyen az adott csoportban ez megélhetés azon felnőttek számára, akik nem akarják a gyereküket beadni az óvodába. Tessék olyan rendszert kidolgozni, aminek eredményeképpen ez megvalósítható! Az esélyteremtés tekintetében, tisztelt képviselőtársaim, nem tudom, tudjáke - nyilván, akik oktatásban dolgoznak, ők tudják , hogy ma egy középfokú közoktatási intézm ényben hány darab szabályzatot kell megcsinálni a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként. Ez a bizonyos esélyegyenlőségi terv volt talán a harmincnyolcadik vagy a harminckilencedik. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos eleme a magyar közoktatá snak, de minden terv csak annyit ér, amennyit
