Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 1 (134. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
1340 Ehhez képest azok a megfogalmazások, amelyeket Podolák képviselő úr terjesztett elé nk, és amely módosító indítványok itt fekszenek előttünk, valóban lényeges előrelépést jelentenek. Örülök annak is, hogy ezekben a megfogalmazásokban valóban megjelentek azok az aggályok, amelyeket éppen a megújuló energiaforrásokkal és ezen belül a biomas szával kapcsolatban én magam is megfogalmaztam az általános vitában. Mégis egy picit szeretném hangsúlyozottabban megjeleníteni a részletes vitában is ezt a problémakört, ugyanis a biomassza mint primer energiaforrás természetesen szóba jöhet, sőt az Európ ai Közösség erre vonatkozóan komoly, hosszú távú tervekkel is rendelkezik. Ebből előállítható etanol, biodízel, sőt elégetve így is nyerhetünk belőle energiát. De ennek komoly versenytársai vannak, és tulajdonképpen, amikor hiányoltuk általánosságban is a koncepció mögötti összefüggésvizsgálatokat, hatáselemzéseket, erre gondoltunk. Feltétlenül meg kell vizsgálni azokat az egyéb dimenzióit a biomasszahasznosításnak, amelyeknek akár főhatásokká is válhatnak az ottani kihatásai. Versenytársa a takarmány, ve rsenytársa maga az élelmiszertermelés, tehát az állattenyésztésünk helyzete is nagyon szorosan összefügg azzal, hogy milyen a takarmányellátás, és milyen a takarmány ára, ez pedig összefügg azzal, hogy milyen területek állnak rendelkezésre. Ugyanígy össze függ a kérdés azzal is, hogy hogyan alakulnak majd az élelmiszerárak; Podolák képviselő úr ezt említette. Valóban, én is azt gondolom, hogy abban az élelmiszeráremelkedésben - azon túl, hogy aszály is volt, és egyébként is korlátozottabb a termés, amit er re fölhasználhatunk - szerepet játszott, játszhatott akár ez a változási folyamat is. Szeretném fölhívni a figyelmet itt is még egyszer - és ezért ajánlom szíves figyelmükbe még egyszer hangsúlyosan azokat a módosító indítványokat, amelyeket az anyaggal ka pcsolatban előterjesztettünk - a szerves anyagok ökológiai hatásaira általában. Ismételten le kell szögezzük: ahhoz, hogy tartamosan működtethető legyen egy gazdálkodási rendszer egy térben, a talajokat termőképes állapotban kell tartani, ennek pedig része a szerves anyag. Szerves anyagok nélkül, egy bizonyos mennyiség visszadolgozása nélkül nem lehet fönntartani ezt az egyensúlyt. Ha mindent letakarítunk a területről, valószínűleg az ökológiai rendszer termelőképessége, élelmiszertermelő képessége jelentő sen visszaesik hosszú távon, ami természetesen ugyancsak az élelmiszerellátásunkat, de ezen túl akár exportlehetőségeinket is veszélybe sodorhatja azáltal, hogy az ökológiai feltételek romlanak, és a korábban kiváló adottságaink nagyon könnyen kedvezőtlen re fordulhatnak itt, a Kárpátmedencében, ahol egyébiránt kiválóak az élelmiszerelőállítás feltételei, tehát ezt mint egy nemzeti értéket feltétlenül meg kell őrizzük. Bizonyos mennyiségű szerves anyagra szükségük van a talajoknak és az ökológiai rendszer eknek is, erről általában el szokás felejtkezni, amikor mérlegeljük, hogy milyen a biomasszatermelő képessége egy adott térnek, és abból mennyit tudunk kivenni. Nem lehet mindent egy rendszerből kivenni anélkül, hogy veszélyeztetnénk a rendszer belső műkö dését. Természetesen a természetvédelem és a biodiverzitás szempontjait, a fenntarthatóságnak ezeket a környezeti dimenzióit is szóba kell hozni akkor, amikor egy térben keletkező lehetséges és az ehhez képest energetikai célra hasznosítható biomassza menn yiségét vesszük figyelembe. Módosító indítványaink épp erre vonatkoznak. Szeretnénk elérni, hogy a különböző energiaforrások felhasználásával kapcsolatos pró és kontra érveket valóban megalapozott hatástanulmányok alapján ismerhessük meg, készítsünk együtt forgatókönyveket ezek alapján az elemzések alapján arra vonatkozón, hogy a különböző energiaforrások mennyiben oldhatják meg Magyarország energetikai problémáit és a növekvő energetikai igényét, és ezeket vitassuk meg a társadalommal is. Az egyik módosító indítvány épp erre vonatkozik, hogy valószínűleg ezeket a kérdéseket sokkal inkább ki kéne vinnünk a társadalom elé, és vitákat folytatni a forgatókönyvek alapján. Így juthatunk el egy olyan konszenzushoz, ami közmegelégedéssel talán hosszú távon megvalós ítható programot kínálhat Magyarország számára az energetikai gondjai megoldásában. Szeretném tehát még egyszer fölhívni a figyelmet a megújuló energiaforrásokat, ezen belül a biomasszát érintő problémákra, és szíves figyelmükbe ajánlom a módosító indítván yainkat.
