Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 1 (134. szám) - A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006. (XI. 29.) OGY határozatban foglaltak végrehajtásáról szóló jelentés, va... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
1324 Eközben, 2006 őszén egy másik, véleményem szerint fontos eseményre került sor, amiről már szintén említést tettek hozzászóló képviselőtársaim. Egy országgyűlési nyílt nap keretében 2006. novem ber 22én rendezvényt szerveztünk a mezőgazdasági géntechnológiáról, elsőgenerációs GMnövényekről. Erről a rendezvényről szó szerinti jegyzőkönyv készült, és egy könyv is kiadásra került, elektronikus változata pedig mind a mai napig a parlament, azon bel ül is a mezőgazdasági bizottság honlapján elolvasható. Akkor mint levezető elnök egy gondolattal nyitottam meg a rendezvényt, és innen, a 2006 őszi gondolatoktól akarok eljutni a mai napig, megerősítve azt, hogy miért nem érdeke Magyarországnak a genetikai lag módosított növények termesztésbe vonása. (Felolvas a kiadványból.) “Milyen kérdésekre keressük a választ? Én három kérdéskört írtam fel. Az egyik, hogy vajon milyen lehet a GMnövények általános termesztésbe vonásának az emberre és az emberiségre gyako rolt hosszú távú hatása. Milyen lehet ezen belül az allergén hatás? Kialakulhatnake rezisztenciák? Milyenek a mellékhatások? Számomra ez azért is izgalmas kérdés, mert tudjuk, hogy az első ismert GMnövény létrehozása és termesztésbe vonása között csak 13 év telt el mindösszesen. Hol van ehhez egy emberélet vagy egy emberöltő? Vajon elégségese ez az időszak a vizsgálatra? Mindenre megnyugtató választ tudunke adni? A másik nagy kérdéskör számomra a gazdasági hatás. Vajon igazake azok a hírek, hogy akik e mellett a termesztés mellett kardoskodnak, és néhány európai ország ezt teljes egészében engedélyezte, hogy olyan gazdasági előnyökkel járe a termesztés, amelyekről a hírek szólnak? Megvizsgáltáke a fejlesztés gazdasági mellékhatásait? Miről beszélek? P éldául, hogy mekkorák lesznek a transzgének követésének költségei azok számára, akik éppen hogy nem szeretnék ezeket a növényeket termeszteni, de a sors fintora miatt nekik kell igazolni, hogy az őáltaluk előállított és termesztett növény mentes a transzgé nektől. Aztán, hogy milyen külön kezelési szabályokat kell megalkotni egyegy országban? Milyen új gazdálkodási formák, modellek fognak kialakulni e növények általános termesztésbe vonása mellett? (12.00) Vajon érdekee Magyarországnak a jelenleg GMOmente s agrárkörnyezetünk feladása, amely talán kitörési pont lehet a gazdálkodók számára? A harmadik nagy kérdéskör számomra az etikai, morális kérdéskör. Tudjuk, hogy itt komplett új élőlény keletkezik, olyan, amely termesztési körülmények között nem keletkezh etett volna a mai tudásunk alapján. Egy új élőlény, amely szabadalommal rendelkezik, és úgy néz ki, bármennyit tudunk belőle most már gyártani. És ekkor eljutunk addig a kérdésig, amelyet az egyik hírportálon olvasni lehetett a napokban: rendelve egy kék s zemű, szőke hajú, rákos megbetegedéseknek ellenálló fiúgyermek. Hogy ez irányba halade az emberiség, nem tudjuk. Úgy néz ki, most már az emberiség kezében van egy komplett új élőlény előállításának a technológiája. De itt előkerül egy vallásetikai, moráli s kérdés is: a teremtmény lehete teremtő? Ez nagyon nagy vita azoknak, akik ezen a területen szoktak etikai, morális kérdésekkel foglalkozni.” Meglepő módon a két éve felvetett gondolatokra ma már tudunk válaszolni. A rendezvény tartalmát azért is ajánlom mindenkinek elolvasni, mert Magyarországon még nem született olyan kiegyensúlyozott és minden oldalról érintett hozzászóló által létrehozott rendezvény, amely összefoglalva elolvasható. Közismert, hogy ezen a rendezvényen a fajtatulajdonosok is képviselte tték magukat, és hozzászóltak ehhez a kérdéskörhöz. Mint említettem, néhány kérdésre sikerült már választ kapni. Például arra, hogy megjelenneke a rezisztens rovarok annak következtében, amiről Ángyán József professzor úr beszélt, hogy a Monsanto 810esné l a bacillus thuringesis egyik génjét kapcsolták be a kukoricába, amely toxint termel a képviselőtársam által elmondottak szerint, és természetes - ezt mintegy egy hónappal ezelőtt lehetett olvasni a tudományos világban , hogy a toxin elvégzi a pusztítást, amire előzőleg kitalálták, de megjelentek azok a rovarok, amelyekre már nem gyakorolja ezt a hatását. Magyarul, a természet megint túljárt a genetika eszén. Felgyorsította azt az ellenállási folyama tot, amit talán nem is kellett
