Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 1 (134. szám) - A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006. (XI. 29.) OGY határozatban foglaltak végrehajtásáról szóló jelentés, va... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
1323 próbálnak kényszeríteni. Ma is hall még az ember, bár hála a jóistennek, egyre ritkábban, olyan hangokat, hogy mi úgysem tudunk ennek ellenállni. Ha a mi n emzeti érdekeink mások, tessék mondani, ezt miért ne lehetne definiálni, és miért ne állhatnánk ki masszívan a saját nemzeti érdekeink mellett? Végezetül hadd mondjak el még egy példát, hogy milyen módon értelmes kiállni a saját érdekeink mellett, akár az egész nemzet szintjén. Heszky professzor úr azon a nyílt napon, amikor a géntechnológiai törvényről beszéltünk, elmondott egy példát. Hadd mondjam, Heszky László akadémikus úr ugyanúgy géntechnológiával, molekuláris genetikával foglalkozik, mint azok, akik - szeretnék nagyon finoman fogalmazni - lobbitevékenységet fejtenek ki ezen technológia mellett. Heszky professzor úr ezen a nyílt napon mondta el azt a példát, hogy kint járt Amerikában egy géntechnológiai konferencián, ahol a szokásos nagy reklámmal vez ették be egy GMburgonyáját egy multinacionális érdekkörnek - nem mondom a cég nevét. Aztán hazajött, és néhány hét múlva nézte ennek a cégnek a portálját, és azt látta, hogy visszavonták ezt a fajtát. Egyetlen kommentáló mondat volt: az amerikai csipszkés zítők nem mutatnak kellő érdeklődést a B. t. burgonya iránt. Pont. Ez elég volt ahhoz, hogy ez a technológia ne menjen tovább. Deklarálták az érdekeiket az amerikai csipszkészítők, amikor is azt mondták, hogy nem tudom eladni ezt a burgonyát, ami tele van B. t. toxinnal. Hát nyilván nem fogja a fogyasztó sem megvásárolni tőlük ezt a bizonyos csipszet, ha kiderül, hogy ők ilyen burgonyát forgalmaznak. Amikor a géntechnológiai törvény előkészítése zajlott, talán szabad ezt is elmondani, engem is, mint ahogy n yilván sokakat megkerestek ezek a cégek, és mondjuk így, lobbitevékenységet próbáltak kifejteni. Én ezt a kis példát használtam, Heszky professzor úr példáját arra, hogy a mi érdekeink, nemzeti érdekeink mások. Tisztelettel kérjük őket, szíveskedjenek haza menni és elmondani, hogy a magyarok nem mutatnak kellő érdeklődést a méregtermelő kukoricák iránt. De! Ha ezeket innen visszavonják, ezek a cégek vannak a vetőmagpiacon 90 százalékban egyébként is jelen. Három ilyen cég uralja a magyar vetőmagpiacot. Tudun k együttműködni velük a hagyományos fajták piacán, és még ennél komolyabb üzleti lehetőségek is nyílhatnak, csak értsék meg, mi a mi nemzeti érdekünk. Meg lehet tehát állapodni, ezt szeretném mondani, a hitet szeretném erősíteni mindenkiben, meg lehet álla podni a gazdasági körökkel, ha mi is világosan definiáljuk az érdekeinket, és megkeresi majd az a cég, hogy hogyan tud részt venni ezen saját érdekeink mentén megfogalmazott stratégiánk végrehajtásában. Ez az a jó irány, amit megerősít a határozati javasla tunk, és azt remélem, hogy ebbe az irányba fogunk továbbmenni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak, Fidesz. (A jegyzői székben Szűcs Lajost V. Németh Zsolt váltja fel.) FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A magunk részéről le szeretnénk szögezni, hogy Magyarországnak nem érdeke a genetikailag módosított növények termesztésbe vonása és a termesztés megengedése. Amikor 2006ban a sokat idézett koegziszten ciatörvény, a kormány által benyújtott koegzisztenciatörvény a bizottságok elé került, akkor már látszódott, hogy a magunk részéről egy nagyon komoly nemtetszést fejtettünk ki, amihez aztán kapcsolódtak a parlamenti pártok is. Ennek lett az eredménye az a határozati javaslat, amelynek jelentéstervezetét most vitatjuk.
