Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 17 (131. szám) - Bebes István (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Mikor lesz végre nyugalom a vasúti szárnyvonalak kérdésében?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
1072 Azóta személyesen, szóban és írásban több alkalommal kértem, hogy a szövetkezés, vagyis a t észalapítás bevételikorlátfeltételeit enyhítsék. Mi a 60 millió körüli árbevételt tekintettük induló szövetkezés esetén hatékonynak, reálisnak és méltányosnak, erre a tárca a most kiadott 19/2008. számú FVMrendeletben 250 milliót jelölt meg alsó határnak . Kérdezem az államtitkár urat, nem gondoljae a tárca, hogy az összeg irreálisan magas, épp ezért gátolja a megújulást, a valódi szövetkezést, és így értelemszerűen pont ellentétes hatást érnek el vele. Mikor változtat a tárca a fentebb vázolt gyakorlaton , amely tovább rontja a magyar termelő amúgy is rogyadozó versenypozícióit? Várom megtisztelő válaszát. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Gőgös Zoltán államtitkár úrnak. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi á llamtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr valószínűleg figyelmetlenül olvasta el a rendeletet, ugyanis a 250 millió forint esetében, amiről beszél, a véglegesen elismert tészekről van szó, és a 60 milliót pe dig az előzetes elismertségnél mondja, tehát két fogalom eleve keveredik ebben a dologban. Szeretném jelezni, képviselő úr, hogy ez jelenleg 150 millió forint. Ez két és fél évvel ezelőtt 125 millió forinttal indult, és valamennyi szakmai szervezetnek az a határozott véleménye, hogy amelyik szervezet - tehát tész - nem tud 150 millió forintos árbevételt előzetesen produkálni, annak nincsen igazából alkupozíciója a piacon. Tehát vihetjük mi lejjebb ezt az összeget, erre kialakul minden faluban egy hűtőház, e gy tész négyöt taggal, és mondjuk, csődbe mennek, közben meg fölveszik az állami támogatást. Ennek abszolút semmi értelme. Vagy komolyan vesszük, hogy Európában is még a nagy tészek egyesülése zajlik, és nem visszük ennél lejjebb az összeghatárt csak azér t, hogy egy lélegeztetőgépen tartsunk, mondjuk, két évig valamit, ami igazából biztosan nem fog működni, vagy azt mondjuk, hogy erről a 150 millióról lépjen fel két év után - merthogy ennyi a haladék - 250re, és az már egy olyan valós árbevételi határ, am i esetleg, mondjuk, a piacon egy normális alkupozíciót jelenthet. Tehát nem tervezzük az elismertség alsó határát levinni. Egyébként speciális esetben lehet olyan, ahol különleges termékkörök vannak, hogy 75 millió forinttal már el lehet kezdeni ilyen tevé kenységet, de ezeket meg pont azért csináljuk, hogy az ilyen kicsik lehetőleg próbáljanak meg fizikailag egyesülni, ugyanis ez a dolog arra van kitalálva, hogy minél nagyobb volumenben, minél hatékonyabban és minél jobban próbáljanak a piacon megjelenni. M inden értékhatárcsökkenés egy fölösleges mézesmadzag és illúzió lenne, ami, azt gondolom, nemhogy nem használna ennek a körnek, hanem kifejezetten ártana. Tehát nem kívánunk visszalépni a - még egyszer mondom, nem 250, hanem - 150 millió forintos előzetes elismertségi határtól. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) Bebes István (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Mikor lesz végre nyugalom a vasúti szárnyvonalak kérdésében?” címmel ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Bebes István, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a gazdasági és közlekedési miniszternek: “Mikor lesz végre nyugalom a vasúti szárnyvonalak kérdésében?” címmel. A képviselő urat illeti a szó.
