Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 17 (131. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
1031 diplomáciai tapogatózásaiban és a parlamenti ellenzék megnyilvánulásaiban is tükröződött. Hiány zott viszont az érdemleges előkészület a hadsereg részéről. A megszálló németek alig találkoztak ellenállással. A nemzet mély megdöbbenését demonstrálták a BajcsyZsilinszky Endre letartóztatására érkező német gestapós katonákra leadott lövések az utolsó g olyóig. A független kisgazdapárti országgyűlési képviselő a nemzeti ellenállás vezető alakja, majd mártírja lett. Az elkövetkező terror fogságába került számos háborút ellenző politikus: Nagy Ferenc kisgazda, Peyer Károly szociáldemokrata, Rassay Károly li berális, Apponyi György legitimista párti képviselő, Chorin Ferenc zsidó bankár, KeresztesFischer Ferenc belügyminiszter. A török követségen talált menedéket Kállay Miklós miniszterelnök. A megalázott Horthy Miklós államfő kinevezte kormányfőnek a Hitlerlakáj Sztójay Dömét. A folytatásra kényszerült háborúban további félmillió katona és polgári személy vesztette életét. A holokauszt másik félmillió ember halálát okozta. (14.50) Ha Magyarország 1944. márciusi német megszállását történelmi perspektívában sz emléljük, 64 esztendő elmúltával számos kérdésre választ kaphatunk. Íme néhány tényező, amely a virtuális történelemírás rendszerében érdekes következményekre vezet. Egyik kérdés: miért éppen akkor? Miért nem előbb vagy miért nem később támadott Hitler? A reális válasz az, hogy nem előbb, mert nem akarta kockáztatni jelentős megszálló haderő lekötését itt; viszont nem később, mert nem kívánta kockáztatni Magyarország átállását, ami dominóhatásként elindíthatta volna a Balkánfélszigeti, a román, a lengyel, a szlovák, az olasz függetlenségi erők összefogását. Átgondolt irodalom létezett erről többek tollából. Második pont. Hitler alkalmazni akarta a magyar véderőt, a magyar ellenállást és a terepet a szovjet előnyomulás lassítására. Budapestet tekintette anna k az erődítménynek, amely erőteljesen védi a német birodalmat, bármekkora emberi és anyagi áldozatok árán is. Ez történt: fővárosunkat összebombázták és szétlőtték a hadviselők. Emberek tízezrei lelték halálukat. Még egy bizonyíték ez arra, hogy hazánk az utolsó áldozat volt, nem pedig az utolsó csatlós, mint ahogy a kommunista propaganda sulykolta. További gondolat: újabb átgondolásra érdemes az az alternatíva, hogy a március 19e előtti német invázió napjait megelőzően érkezhettek volnae Magyarországra a z angolszász légierő egységei. Létezik bizonyíték, hogy a kormány, a közigazgatás, a katonaság, az emberek nagy hányada felszabadulásnak tekintette volna az eseményt. Ezeknek a tényezőknek az ismeretében kimondható, hogy a magyar kormány bölcsebben tette v olna (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , ha határozott elkötelezettséget vállal. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Frakcióvezetőhelyettes úr! DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Ezt a nyugati szövetséges haderő bizonyára kihasználta volna. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Illő tisztelettel kérem, frakcióvezetőhelyettes úr - 5 perc 28 másodpercnél tartunk , hogy fejezze be a napirend előtti felszólalását. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Befejezésül elnök asszony - kihagyok számos pontot - Magyarorsz ág ma, 2008 márciusában gondolatébresztőnek tekinthetné a 64 év előtti tragédiát. Van lecke, ami mindig érvényes. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) :
