Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 17 (131. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
1021 látszik alkalmasnak arra, hogy megértesse a polgárokkal, hogy a privatizáció lehetőség, hogy meggyőzze őket arról , hogy minden olyannyira várt intézkedés - legyen szó nyugdíjról, gyedről, családi pótlékról, munkanélkülisegélyről - csak akkor lehetséges, ha előteremtjük hozzá a szükséges pénzt. Márpedig pénz csak a piacgazdaságban terem, pénz és piac pedig nincs a pé nzforgatáshoz értő vállalkozók, tőkések nélkül. Hangulatkeltés folyik a bankárok, a bankok, a pénztőke és a nemzetközi pénzügyi intézmények ellen. Egy liberális kormány képes lesz arra, hogy kíméletlenül szembeszálljon az idegengyűlölőkkel” (Dr. Eörsi Máty ás: Nagyon jó! - Taps a kormánypártok padsoraiból.) Szerintem ez egy jó szöveg. Egy picit az én ízlésem szerint féloldalas, mert szerintem túl liberális. (Dr. Eörsi Mátyás: Nem.) Tudniillik, még azért két mondat kellene ide: de tudomásul kell vennie egy m odern polgári kormánynak - erről szól Európa , hogy a verseny, a piac, a tőke szempontjai mellett ott vannak az együttműködés, a szolidaritás szempontjai is, azaz piac és verseny meg szolidaritás azért megfér egymás mellett. Úgy látom, hogy egyébként ezek nek az érvényes, bár lelkem szerint túl liberális elveknek a megcsúfolása zajlik mostanság. És ez nincs így rendben. De hogy ne csak a Fideszt örvendeztessem meg, és akkor ez az utolsó idézetem mára, aztán a többit meghagyom a következő alkalomra. (Közbesz ólások az ellenzéki oldalról.) Hadd olvassak fel még valamit Barankovics Istvántól, aki a Demokrata Néppártot vezette. Azért, mert az elmúlt időszakban oly sokszor kapott - legutoljára éppen a múlt héten - kioktatást a kormányoldal keresztényi hitből, köte lességből és emelkedettségből, és oly szépen válaszolta meg egyébként annak idején meg egy héttel ezelőtt Hiller István, de hát tegyünk azért még hozzá valamit, mert szerintem nincs rendjén, ami ebben a Házban a kereszténységre hivatkozva folyamatosan tört énik, bár ma megkímélt bennünket ettől a frakcióvezető úr. Azt mondja Barankovics: “A Néppárt ma elítéli a kereszténység szent jelvényeinek politikai felhasználását éppen úgy, mint a kereszténységnek politikai jelszóvá tételét, a kereszténység tekintélyéne k egy párt részére való kisajátítását, és leginkább az álcázott antidemokratikus törekvéseknek a kereszténység nevével való hitelesítését” - mondja Barankovics. Soha nem volt ennyire éles és megosztó vita a magyar parlamentben, mint az elmúlt években. De s oha annyira nem volt szükség értelmes vitára és okos, elemző partnerségre és párbeszédre, mint mostanában. Van ennek egy fontos feltétele. Az a feltétele, hogy abba kell hagyni egymás megsértését, abba kell hagyni a hazugságot, abba kell hagyni a féligazsá got, abba kell hagyni a választók félrevezetését és becsapását. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Abba kell hagyni azt a politikát, amelynek egyetlen szempontja van: (Dr. Géczi József Alajos: Rólatok van szó.) tudoke olyat mondani a választónak, a mi a választónak egészen biztosan kedves lesz? Mert van valami, ami fontosabb a pártok rövid távú népszerűségénél: ez pedig a nemzet jövője. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, minis zterelnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Mesterházy Attila frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából: “Vízum nélkül Amerikába?” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyet tes úr. MESTERHÁZY ATTILA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Örömteli eseményre kerül ma sor Washingtonban, hiszen a magyar kormány és az Egyesült Államok kormánya egy egyetértési nyilatkozatot ír alá, amelynek az a lényege, hog y ezzel az első politikai lépéssel közelebb kerültünk ahhoz a régóta vágyott célhoz, hogy a magyar állampolgárok vízummentesen utazhassanak az Egyesült Államokba. Azért tartom nagyon fontosnak, hogy erről ma beszéljünk napirend elő tt, mert nagyon sok embernek okozott az elmúlt 18 évben nehézséget, bosszúságot ez a fajta vízumkényszer. De emellett említhetnék egy másik nagyon fontos problémát is: ’90 óta - a rendszerváltás óta - minden magyar
