Országgyűlési napló - 2007. évi téli rendkívüli ülés
2007. december 17 (120. szám) - A téli rendkívüli ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - VERESS JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter:
11 fogadna el, és ezzel az állásponttal vagy a Tanács, vagy a Parlament egyetért, a javaslatot elvetik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tisztelt Országgyűlés! A lisszaboni szerződés a Magyar Országgyűlésnek is növekvő mozgásteret kínál a részvételre az európai jogalkotásban, és igényli, hogy a munkánk során nagyobb figyelmet szenteljünk az összeurópai értékek érvényesítésér e. Fontos az, hogy az Európai Unió működésének átalakulása, így a jogalkotás új európai mechanizmusa… ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. VERESS JÓZSEF (MSZP) : …kialakulása során tudatosan el tudjuk kerülni a nemzeti intézmények egymásra mutogatását is . (Az elnök ismét csenget.) Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget, és engedje meg, hogy az év végi ünnepek előtt az MSZPfrakció nevében békés karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánjak képviselőtársaimnak és az ország valamennyi lakójának. Köszönöm szépen . (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönjük szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. A kormány nevében jelezte Göncz Kinga külügyminiszter asszony, hogy szólni kíván. Öné a szó, külügyminiszter asszony, parancsoljon! DR. GÖNCZ KINGA külü gyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Örömmel szólok egypár szót a lisszaboni szerződés aláírásáról, amire most két nappal ezelőtt került sor Lisszabonban, és valóban, a portugál elnökség időszakának egy kiemelkedő eseménye volt. Nagyon szép, nagyo n ünnepélyes körülmények között került erre sor, arra, hogy az Európai Unió tagállamainak kormány- és államfői, külügyminiszterei írhatták alá a szerződést. Ezzel az Európai Unió meghaladja azt a nehéz néhány évet, ami az alkotmányszerződés néhány országba n történő leszavazása után jellemezte az együttműködésünket, a továbblépés hiányát. S valóban lehetőséget ad a szerződés aláírása arra, amire Veress József képviselő úr utalt, tehát hogy az Európai Unió a saját intézményi kérdéseivel való foglalkozás után valóban elkezdhet egy olyan munkát, ami az alapvető kihívásokra való válaszok keresése és adása, és ilyen az, hogy hogyan tudunk együtt versenyképesek lenni, hogyan tudjuk felvenni a versenyt a világnak olyan feltörekvő régióival, amilyen például DélkeletÁzsia vagy néhány olyan ország, Brazília, Japán, Kína, India, amelyek rendkívül gyorsan fejlődnek, és amelyekkel versenyképesnek kell lennünk. Kereshetjük a válaszokat a klímaváltozás kérdéseire, az energetikai kérdésekre, az energiabiztonsági kérdésekre, kutatásfejlesztési kérdésekre, a szegénység csökkentésének kérdésére, a harmadik világ fejlődésének a kérdéseire; mindenki ezzel a reménnyel írta ezt alá, hogy erre több lehetőség lesz a közeljövőben. Azt hiszem, hogy ez egy közös siker, a tagállamok közö s sikere. Azt hiszem, hogy tekinthetjük ezt Magyarország sikerének is. Magyarország az elsők között ratifikálta az alkotmányszerződést, akkor is a pártok között konszenzus volt arra nézve, hogy ez fontos számunkra, Magyarország érdekeit szolgálja az, hogy ez minél hamarabb valóban hatályba lépjen. Tudjuk, hogy akkor ez nem történt meg. Most is szeretnénk, és erre jó esélyünk van, hogy Magyarország elsőként vagy az elsők között ratifikálja a lisszaboni szerződést, ami tartalmában megőrizte mindazokat az elem eket, amelyek az alkotmányszerződésben fontosak voltak számunkra. Formában jelent változásokat az alkotmányszerződéshez képest a lisszaboni szerződés, pontosan amiatt, hogy ne kerüljön sor referendumra. Sok országban így is lesz, ahol erre szükség lesz. Ma gyar siker ez abból a szempontból is, hogy mindazok belekerültek a lisszaboni szerződés szövegébe, alapelvei közé, amelyeket Magyarország fontosnak tartott. Azt szerettük volna, hogy az alapjogi charta, ami az emberi jogokról szól, ami ténylegesen fontos a z állampolgárok közvetlen,
