Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz):
998 törvényt hozzanak, amely törvény szintjén határozza meg az uniós források felhasználásának eljárá srendjét. Mi egy olyan kormányrendelettel működtetjük ezt az egészet, amely a kiskapuk rendszerét tartja fenn, és még egyszer mondom, nyíltan, a bírálóbizottságok összetételének meghatározásával a politikai befolyásolás eszközeit is teljes egészében biztos ítja. Egyetértek Ángyán képviselő úrral, az ezen intézményrendszer ellenőrzésére létrehozott monitoringbizottságokban pedig ott ülnek azok a politikai szereplők, akik az intézményrendszerben eggyel visszább meghozzák azokat a döntéseket, amelyeket aztán az ellenőrző bizottságban le is ellenőriznek, és lámlám, általában jóváhagyják, és nem találnak bennük hibát és kivetnivalót sem. (20.30) Mint ahogy jeleztem, borzasztóan hiányzik az a direkt és határozott szabályozás, amely az uniós pénz- és forrásfelhaszn álás következtében kialakuló vagyon helyzetét és jövőjét rögzíti. A jelenlegi kormányhatározattervezetben olyan szabályokat kíván bevezetni a kormány, amely egyértelmű ingatlanpanamát alapoz meg az európai uniós források kapcsán. Olyan jogszabályi, rendel eti szabályozási kereteket biztosít az uniós források felhasználására, hogy tulajdonképpen nem is kell privatizálni, nem is kell ellopni, adott esetben nem is kell megvásárolni öt év múltával, a monitoringidőszak elteltével az adott vagyont, hanem egyszerű en átmegy annak a tulajdonába, aki az adott vagyon létrehozásához adott esetben a földterületet vagy a telket biztosítja. A legújabb jogszabályi, rendeleti szabályozás értelmében ugyanis nem kell az uniós forrás kedvezményezettjének birtokolnia azt a terül etet, telket, amelyen létrehozza a forrásból keletkező vagyont, egyszerűen csak le kell szerződni, hogy öt év múlva átmegy a tulajdonába az egész vagyontárgy annak, aki a telket hozzá biztosította. Nem véletlen az, hogy a Transparency International az elmú lt évben meglehetősen nagy vihart kavarva felvetette azt a körülményt, hogy Magyarországon a politikai korrupció kérdése ma már nagyon komolyan kezelendő kérdésnek minősül. Nem véletlen az sem, hogy maga a Népszabadság írja meg, gondolom, nem véletlenül, a z egyik vezércikkében, hogy “Uniós milliárdok politikai alapon”. A Népszabadságot nehéz azzal vádolni, hogy politikai befolyásolás eszközével igyekszik a parlamenti ellenzék malmára hajtani a vizet, de azért ez a kérdés mégiscsak valamilyen módon kell hogy foglalkoztasson bennünket. S akkor nézzük meg az európai uniós forrásokat úgy, mint a politikai kommunikáció eszközrendszerét. Mert azt hiszem, ez az, ami leginkább fáj mindannyiunknak, hogy egy olyan európai adófizetői alap, amely az európai uniós forrás okat jelenti, és amely az európai közös politikák érvényesülését kellene hogy szolgálja, Magyarországon nem más, mint a politikai és a belpolitikai kommunikáció nagyszerű eszköztára arra, hogy el lehessen hitetni az emberekkel, hogy itt országépítés folyik , el lehessen hitetni az emberekkel, hogy esélyegyenlőség van, ehhez bárki hozzájuthat, hiszen állampolgáronként 600 ezer forintról beszélünk, amely uniós pénz az országba érkezik. Azt a látszatot keltve, amiről Ángyán professzor úr is beszélt, mintha esél ye lenne az ország jelentős részének, hogy hozzájusson, holott az egész tulajdonképpen nem más, mint kommunikációs trükk. A kommunikációs trükkök tömege a választási kampánnyal kezdődött, illetve már előtte, amikor Baráth Etele egykori miniszter eljátszott a a demokrácia táncát az uniós fejlesztéspolitika körül itt a parlamentben. Éjszakákon át vitatkoztunk az országos fejlesztéspolitikai koncepcióról mint arról az alapdokumentumról, amely meg fogja alapozni a következő hét év uniós forrásainak elköltését. A lighogy elfogadtuk, azt az egész jogszabályt, az azt megalapozó és elfogadó határozatot és az egész dokumentumot kihajítottuk. Aztán készítettünk egy nemzeti stratégia referenciakeretszerű valamit, valamilyen dokumentumot, amiről nem győztük azt mondani, h ogy szakmai dilettantizmus az elkészítésének a módszere és a tartalma is. Megpróbálta elhitetni a kormány már a választási időszak közepette, hogy ez az, ami megalapozza az ország jövőjét. Majd ezt is kidobtuk, és megtudtuk, hogy Gyurcsány Ferenc személyes en megírja a kampányidőszakban az ország fejlesztési tervét. Ennek köszönhetően megjelentek az egész oldalas hirdetések a megyei napilapokban, ígérve projekteket
