Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés; a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel össz... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KORMOS DÉNES (MSZP):
905 szemléletes volt, a személyes példa meggyőző. Egyetértek, és azt hiszem, mindannyian egyetértünk azzal, hogy a mai ifjúságnak, a mai fiataloknak értékalapú közösségekre szükségük van, és ezekk el az értékalapú közösségekkel ők maguk és talán mi magunk is, hogy segítsük őket ebben, adósak vagyunk. És erre minden jó példa, minden későbbiekben követendő gyakorlat jó lehet. Visszatérve a szűkebben vett napirend tárgyalásához, hozzászólásomban két fő témakörrel szeretnék foglalkozni, ez részben csatlakozik ahhoz, ami itt, a vitában elhangzott. Az első része arról szólna, hogy maga a jelentés formájában, tartalmában milyen problémákat vet fel, annak hasznosíthatósága a későbbiek folyamán milyen egyéb f eltételeket kíván. Több képviselőtársam jelezte azt a kívánalmat, hogy informatív jelleggel kapjunk egy áttekintést a 2005ös időszakról, hogy az egyes minisztériumokban ezen a területen milyen intézkedések történtek, és ezt egyfajta helyzetképként egy ada tsorral a jelentés támassza alá. Úgy gondolom, egyik oldalról sem volt vita a tekintetben, hogy ennek a feltételnek ez a jelentés meg tud felelni. Felvetődik az a kérdés, amikor egy viszonylag új helyzet van, hogy mi az új helyzet. Számos program indult el elvszerűen, a “Legyen jobb a gyermekeknek” programtól kezdve, vagy ne menjünk messze, elindultak, elfogadást nyertek azok az Európai Unió által támogatott operatív programok, amelyekben különböző területeken átfogó intézkedések, átfogó feladatok fogalmazó dtak meg, megfelelő forrásokkal, az elkövetkezendő időszakra. El kell gondolkodnunk azon, hogy egy korábbi praktikus szokásjog alapján kialakult jelentésforma és tartalom nem szorule valamilyen módon fejlesztésre. Magyarán szólva nem célszerűe kicsit pro blémacentrikusan kezelni a dolgot, esélyjavítás, képzés, a korosztály egészségügye, a közösség formáinak megjelenése, és jó néhány ilyen kérdést tudnék mondani, nem segítenée egy kicsit jobban a rendszerben gondolkodást, hogy inkább azt néznénk meg, hogy az egyes minisztériumok speciális eszközökkel hogyan tudnak ehhez hozzájárulni. Egy problémacsoportot néznénk meg rendszerében, és a szereplők speciális módon adnák hozzá ezekhez a saját részüket. Ennek már lehetséges egy monitorozása, értékelése, és ezekb ől a hozzáadott hatásokból, bízzunk benne, adott esetben szinergiákból valamilyen eredménynek következnie kell. Ez viszont már értékelhető, adott esetben a következő időszakra programalkotás szempontjából, különböző programok értékelése szempontjából is ér dekes lehet. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tehát mondandóm első részében tőlem sem áll távol az a gondolat, hogy egyrészt megköszönve az igen tartalmas, informatív jelentést erről az időszakról, gondoljuk meg azt, hogy tartalmában, szerkezetében, a jelenlegi helyzetnek megfelelően célszerűe ezen a későbbiek folyamán továbblépni. A második részben alapvetően egyetértek azzal, amit Hoffmann Rózsa képviselőtársam mondott, hogy az ilyenfajta forma alkalmas arra, hogy k iki saját értelmezése szerint próbálja ebből kivenni azokat a szeleteket, amelyek egyrészt szakmailag közelebb tartoznak hozzá, vagy éppen közvetve vagy közvetlenül politikai jellegű nyilatkozatokat is meg tud ebben fogalmazni. Hát, ennek is láttuk példáj át, én sem lépek ki ebből a sorból. Néhány dologra felhívnám a figyelmet, és néhány dologban ajánlanék további együttgondolkodást. Nyilván lehet azt mondani, ki lehet azt jelenteni, hogy a fiatal korosztály aktivitási mutatói, például ez egy nagyon érdekes szám, az európai 15ökhöz és 25ökhöz hogyan viszonyulnak. Csak ezzel párhuzamosan nem tesszük mellé azokat az adatokat, hogy bizonyos korosztályoknak a különböző oktatási, képzési rendszerekbe való bekapcsolódása az elmúlt időszakban növekedette. Példáu l az iskolai képzésben részt vevők aránya, mondjuk, 18 éves korig terjedően 62ről 74 százalékra, vagy a 20 év felettieknek mintegy 11 százalékkal növekedett a képzésben való részvétele. Vagy amiről itt szó volt, a felsőoktatásnak egy igen jelentős expanzi ója valósult meg. Ezek adatok. Felvetődik az a kérdés, hogy egyébként ezek a képzési irányok minőségükben, tartalmukban adnake olyan kimeneti lehetőségeket és pozíciókat a fiataloknak, hogy életkezdésük, élethelyzetük, munkába állásuk ezáltal javuljon. Lá tjuke azt, hogy megindult egy olyan tendencia, hogy például a
