Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés; a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel össz... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
903 időszak, amikor az ország fővárosában, az utcasarkon állt egy öreg néni, aki át akart menni, és a cserkész átsegítette. Mert voltak cserkészcsapatok, cserkészőrsök, akik ezt csináltuk. Beosztottuk, hogy forgalmas utcasarkon ott állunk, és a botorkáló valakit átsegítjük az utcán. Ez olyan kép, ami talán vala kikben megvan, és gondolom, tisztelt Országgyűlés, ha mi magunk is előlapozunk ötvenhatvan évvel korábbi újságokat, akkor találunk ilyen képeket. (12.50) A cserkész, ahol tud, segít - ez a mottó. (Csizmár Gábor: Az az úttörő!) Ez az egyik cserkésztörvény: a cserkész, ahol tud, segít. Most mondtam egy példát. De az a cserkész segítette a nyomorúságban lévő, sántikáló kutyát is. Vagy a cserkész elment, és részt vett olyan társadalmi tevékenységekben, amikben csak azért vett részt, mert a cserkész, ahol tud, segít. A másik szólam, amire a cserkészek szerették magukat emlékeztetni, és mások is emlékeztek rá, az a napi jótett, hogy valami jót tesz. Ha más jót nem akart tenni, akkor felvett egy szemetet az utcán, és beledobta a szemetesládába. Ezek apró dolgok, b arátaim, hölgyeim és uraim, apró dolgok, néha aztán ezek nagyok lesznek. Néha a társadalomban olyasmi lesz, hogy a harmincas években a népi írók mozgalmában, elnök úr, a Kovács Imrék, a falukutatók cserkészként indultak, vagy nagyon gyakran cserkészruhában mentek. Kovács Imre, akiről annyi képünk van - mint a Nemzeti Parasztp árt főtitkára, mint népi író, a radikális ember, az entellektüel, a parasztgyerek Fejér megyéből , ez a Kovács Imre cserkészként járta egyikmásik nyáron az országot, az Ormánságot és más területeket. Imre sokszor elmondta ezt nekem is, meg másoknak is. Szóval, az a cserkész, aki jót tesz, az lehet, hogy ilyen társadalmipolitikai vetületet jelentet meg. Aztán a nagy összefüggések: a cserkészek időnként felír ták a falra, és mondták azt a három szót, hogy mi is a cserkészet: Isten, haza, embertárs. Isten, haza, embertárs! Hogy ez kinek mit jelent? Azoknak, akik ezt hallották, ennek üzenet jelentősége volt. Aztán, ha szabad idehoznom megint csak a téglákat, magu kat a cserkésztörvényeket. Már az előbb mondtam: a cserkész, az első cserkésztörvény szerint, egyenes lelkű és feltétlenül igazat mond. Ismétlem, az első cserkésztörvény: a cserkész egyenes lelkű, és feltétlenül igazat mond. Aztán tovább, a másik: a cserké sz szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a növényeket. Hol voltak a zöldek akkor, amikor mi, cserkészek már ezt csináltuk?! Szerettük a természetet. És a cserkészkirándulások, a cserkésztáborozások: elmentek, elmentünk, ott voltunk egy napig v agy két hétig a táborban, és utána, amikor elmentünk, ugyanolyan volt a természet, mintha ott se lettünk volna. Tehát felszedtük a gyeptéglákat, aztán visszahelyeztük a táborozás végén - szereti a természetet. Tisztelt Barátaim! Én mint kiscserkész, olyan módon szereztem élményeket és járultam ehhez hozzá, hogy visszagondolva 5060 vagy hány év múlva, most 70 év múlva, ez annyira valószínűtlennek tűnik! Egy példa: volt 1936 pünkösdjekor az Ichthüsztábor, a protestáns cserkészek minden pünkösdkor egy tábort rendeztek a Hárosszigeten. Körülbelül 3 ezren voltunk, négynapos tábor. Különböző versenyek voltak. Az egyik megint természetverseny volt, a zöldek versenyeztek, megismerni a természet jelenségeit, a fákat, a füveket, a leveleket, a madarakat. Mi történt ? Ez a Horváth János nevű cserkész - én voltam az , cecei gyerek, én nyertem meg azt a természetismereti versenyt. Soha nem készültem arra a versenyre, csak mivelhogy cecei gyerek voltam, tudtam, hogy mi a kakukkfű, mi a tarack, és melyik levél melyik fán ak a levele. A cserkészet ilyeneket értéknek tekintett. Aztán amikor a politikai szférára nézünk megint, tisztelt Országgyűlés, ott volt a cserkészet, a demokratikus, emberi, népi, progresszív, konzervatív - mindegyik szó valahogyan beleillett. Akkor, amik or Németországban és Olaszországban a nácizmus és a hitlerizmus eltörölte a cserkészetet, mert a maguk módján kívánták az ifjúságot és a jövőt “klágsattolni”, vagy ki hogy mondta,
