Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés; a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel össz... - ELNÖK (Lezsák Sándor):
892 való ellátottságuk szolgálja. Ezen mutató és egy má sik, szintén igen beszédes adat alapján, miszerint a fiatalok kétharmada a szüleivel él, nyilvánvalóvá válik, hogy ma Magyarországon az önálló életkezdésre vállalkozó fiatalok nehéz, sok esetben lehetetlen helyzetben vannak. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan kis ország, mint Magyarország, amelynek sem fejlett ipara, az utóbbi években pedig sajnos már mezőgazdasága sincs, a versenyképességét egy módon őrizheti meg: tudással, a közoktatásban, a felsőoktatásban megszerezhető tudással, amelynek nyomán gomba mód szaporodhatnak a kutatásfejlesztéssel foglalkozó intézetek, fejlesztőközpontok. Ma azonban nem ez a helyzet. A közoktatásban a csökkenő szakiskolai képzés komoly feszültséget teremt a munkaerőpiacon, ráadásul ebben a képzési formában van a legnagyobb lemorzsolódás, továbbá a képzésből sikeresen kikerülők nem a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő tudással rendelkeznek. A felsőoktatásban a kormányzat azonban még a fentieknél is kevesebb koncepcióval rendelkezik. 1998 környékén bekövetkezett egy jelentő s hallgatói létszámbővülés - míg '98ban 254 ezren vettek részt a felsőoktatásban, 2006ra ez 424 ezerre növekedett , ezzel azonban, meg kell állapítani, és ezt, gondolom, mindenki elismeri, hogy a képzési színvonal csökkenő tendenciát mutatott. Ugyanakko r valami érthetetlen okból kifolyólag a kormányzat a hallgatói létszámbővüléssel kapcsolatos adatokat tekintette bázisnak akkor, amikor a felsőoktatásban grandiózus infrastrukturális fejlesztéseket tervezett, holott a felvételi eljárásban részt vevő hallga tók létszáma évről évre csökkenő számot mutat. A minden hosszú távú tervezést nélkülöző oktatáspolitika eredménye, hogy az oktatás képzési szerkezete rossz - ez már évek óta nyilvánvaló , hiszen a középtávú munkaerőpiaci előrejelzések alapján a kereslet nem a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, hanem a fizikai foglalkozású szakemberek felé fog irányulni. (12.00) Szintén hibás oktatáspolitikai döntések eredménye az is, hogy az alacsony és csökkenő munkaerőpiaci részvétel eredményeké nt a fiatalok foglalkoztatási rátája nemzetközi összehasonlításban is alacsony, és jelentős mértékben elmarad nemcsak az Európai Unió, hanem a Magyarországgal együtt csatlakozó tíz új tagország átlagától is. 2005ben az ifjúsági munkanélküliségi ráta 19,4 százalékos volt, miközben ugyanez az arány a 1564 évesek körében mindössze 7,2 százalékot tett ki. Ebből egyértelműen következik, hogy a fiatalok munkaerőpiaci esélyei itthon lényegesen rosszabbak, mint a munkavállalási korú népesség egészét tekintve. Pe dig azt hiszem, ez az egyik legkritikusabb része a felnőtté válásnak, és erre az anyag is kitér korrekt módon, hogy szociológiai szempontból annál rombolóbb állapot egy pályakezdő fiatal részére nincsen, mint hogy évekig nem tud bekapcsolódni a munka világ ába, és ez előrevetíti, hogy az általa nevelt gyermekek is hasonló sorsra fognak jutni, mint ahogy nagyon jól tudjuk a szegénységgel kapcsolatosan is, hogy mintegy örökíti önmagát. Az előttünk fekvő jelentés helyzetértékelésében foglaltakkal egyet lehet ér teni, mert valós, transzparens képet ad a korosztály helyzetéről, tehát ahogy kezdtem, a státus megfelelőnek tűnik. Sajnos, a jelentés által felvázolt kép semmi jóval nem kecsegtet. Egy olyan ország képét tárja elénk, ahol hatalmas bizonytalanság várja az életkezdéssel megpróbálkozó fiatalokat, mert a legifjabbaknak már lassan bölcsődei és óvodai férőhely sem jut. A közoktatásban félévente változik a jogszabályi környezet, ezzel teremtve bizonytalanságot, míg a felsőoktatásban olyan hallgatóknak építenek ko llégiumi férőhelyeket és hatalmas oktatási épületeket, akik talán (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) meg sem fognak születni. Szomorú a státus. Mi okokat nem látunk, hatásos terápiát végképp nem látunk ebben a jelentésben, és ez nagyon szomorú. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Csáky András képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a képviselői felszólalások következnek, az ajánlás szerint 1010 perces időkeretben.
