Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés; a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel össz... - ELNÖK (dr. Áder János): - KATANICS SÁNDOR, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
874 egyharmaduk sem talál magának munkát, szemben az Európai Unió tagországaival, ahol ennek több mint másfélszerese a foglalkoztatottsága ennek a korosztálynak. Ugyanakkor az alacsony foglalkoztatottság mellett magas a munkanélküliség, hiszen a 2005. évben év es átlagát tekintve 19,4 százalék volt a fiatalok munkanélküliségi aránya, vagyis majdnem minden ötödik fiatal pályakezdő munkanélküliként kezdte el az életét. Az eltartásuk nyilvánvalóan komoly terhet jelent a családok számára, hiszen ezek a fiatalok, ha jelentkeznek is a munkaügyi központnál, ott regisztrálják őket, de gyakorlatilag semmilyen ellátásban nem részesülnek. Ezen túlmenően nem csak a családoknak jelent ez nagyon komoly terhet, mert hiába tanult a gyerek, nem tud elhelyezkedni, ez érzelmileg is egy óriási csalódás. De a jövőt illetően nagyon nehéz úgy elkezdenie egy fiatalnak az életét, hogy semmilyen egzisztenciát nem tud magának teremteni. Ez pedig nyilvánvalóan kihat a generáció jövőbeli helyzetére, kihat az otthonteremtésre, a gyermekvállalá sra, illetve a gyermeknevelésre. (10.30) A demográfiai adatok azt bizonyítják, hogy valóban lassan elöregszik a magyar társadalom, és az senkinek nem vigasz, hogy ebben követjük az Európai Unió többi tagországát. Ezért azok a meghozott kormányzati intézked ések, amelyek ebben a jelentésben adnak számot arról, hogy mit kíván tenni a pályakezdő fiatalok foglalkoztatottsága érdekében a kormány, nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, hiszen a jelentésben 40 ezer Startkártya kiváltásáról van szó, de azt nem tartalmazza a jelentés, hogy ennek segítségével hány fiatal helyezkedett el. Márpedig - akár a tavalyi, akár az ez évi adatokat tekintjük - a Startkártya program, amelyre olyan nagyon büszke a miniszterelnök, nem hozott átütő sikert a fiatalok foglalkozt atottsága tekintetében. A tényekkel, mint említettem, nem vitatkoztunk, hiszen ezek szikár számadatok, amelyek a számok nyelvén, a számok világával próbálják meg érzékeltetni a fiatalok helyzetét, ami - mondhatjuk - a munkavállalást tekintve rosszabb, mint az idősebb generációké, hiszen náluk a legmagasabb a munkanélküliség, illetve a legalacsonyabb a foglalkoztatottság. És ez számos olyan kérdést is felvet, amely a fiatalok képzésével, oktatásával függ össze, mert évek óta azt halljuk, hogy olyan igényű ok tatásra lenne szükség, amely megfelel a munkaerőpiac kívánalmainak. Ennek ellenére azt bizonyítják a számok, hogy mind a szakképzésben, mind pedig a felsőfokú oktatásban nem történt változás, ez sem segítette elő a fiatalok elhelyezkedését, mert - szintén a jelentés tartalmazza - a diplomások között és a legalacsonyabb iskolai végzettségű fiatalok között a legmagasabb a munkanélküliség, a diplomások 25 százaléka nem tudott elhelyezkedni. Államtitkár úr, ez szerepel a jelentésben, ezért a benyújtott jelentés t, illetve a határozati javaslatot elfogadásra nem javasoljuk, és nem is támogatjuk. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az oktatási bizottság ülésének többségi véleményét Katanics Sándor képviselő ú r fogja ismertetni velünk. KATANICS SÁNDOR , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága 2007. szeptember 26án tárgyalta meg a gyermekek és az ifjúság helyz etéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentést J/2843. szám alatt. A bizottsági vitában az ellenzéki képviselők részéről némi éllel fogalmazódott meg az a kérdés, vajon m iért 2007 második felében kerül sor a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentésben foglaltak megvitatására. A jelen lévő kormánypárti képviselők meglátása szerint nem azt érdemes vitatni, mi az oka, hogy a házbizottság csak most tudta a jelentés megtárgyalásának lehetőségét biztosítani, hanem sokkal inkább azt kell vizsgálnunk, hogy a jelentés tartalma mennyire képes segítségünkre lenni az eredményes képviselői munkában. Arról érdemes párbeszédet folytatnunk, hogy a jelentésből kiolvash ató adatok, értékelések mennyire alkalmasak arra, hogy a
