Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés; a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel össz... - ELNÖK (dr. Áder János): - NAGY LÁSZLÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Áder János): - BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
873 Akkor miért is nem használták fel azokat? A jelentés idén tavasszal került benyújtásra, tehát lehetőség lett volna felhasználni ezeket az adatokat. Ami pedig a jelentésből kiderül, minden egyes mutató nemhogy javuló, hanem kifejezetten romló tendenciát mutat. Ehhez képest értelmezhetetlen, hogy azt akarják elfogadtatni, hogy ezentúl a fiatalságról ne évenként tartsanak beszámolót, csak háromévente. Összességében, az imént elmondottak alapján a bizottság tagjainak többsége nem találta a jelentést elég egzaktnak és mélyrehatónak, bár a szavazás során ez végül nem lett többségi állásfoglalás, köszönhetően a jól működő, kötelező kormány oldali szavazási fegyelemnek. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A foglalkoztatási bizottság ülésén elhangzott többségi véleményt Nagy László képviselő úr ismerteti velünk. NAGY LÁSZLÓ , a foglalkoztatási é s munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága ez év május 7én tárgyalta a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezze l összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló J/2843. számú jelentést. A bizottság többségének véleménye szerint az előttünk lévő jelentés egy alapos szakmai munka, amelyet az is jelez, hogy az előkészítésben közreműködött az Ifj úságkutatási Iroda, amely több éve foglalkozik az ifjúsági ügyekkel, kutatások és elemzések készítésével. A jelentés első részében egy általános képet kapunk a fiatalok demográfiai, egészségügyi, oktatási helyzetéről, amely azért is nagyon hasznos, mert íg y folyamatosan fel tudjuk mérni, hogy napjainkban a fiatalok milyen helyzetben vannak, továbbá, hogy mely területeken szükségesek további kormányzati lépések. A második részben pedig arról kaptunk tájékoztatást, hogy a kormány milyen intézkedéseket tett 20 05ben. A bizottság elsődleges feladatának tekintette, hogy a jelentést ugyan összefüggéseiben, de mégis elsősorban annak foglalkoztatáspolitikai aspektusait vizsgálja meg. A bizottság többsége különösen fontosnak tartotta a pályakezdő fiatalok támogatásár a tett kormányzati intézkedéseket. Ezen intézkedések közül kiemeltük, hogy a pályakezdők speciális, kedvező és ösztönző képzéstámogatásokban, programokban és intézkedésekben vehettek részt. Külön kiemelendő az ösztöndíjas foglalkoztatás, illetve a Startpr ogram. A fiatalok esetében a cél elsősorban a mielőbbi elhelyezkedés elősegítése, illetve a munkatapasztalat szerzésének támogatása. A bizottság mindezen szempontok figyelembevételével a jelentést 10 igen, 2 nem és 7 tartózkodás mellett általános vitára aj ánlotta. A határozati javaslattal kapcsolatban a bizottság meghallgatta a kormányzat előadóját, és a bizottság 10 igen és 9 nem szavazat mellett szintén általános vitára alkalmasnak találta a határozati javaslatot is. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Ta ps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kisebbségi véleményt Bernáth Ildikó képviselő asszony ismerteti velünk. BERNÁTH ILDIKÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Állam titkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ülésen megtárgyaltuk, megvitattuk azt a jelentést, amely számos tényadatot tartalmaz. Itt természetesen a pályakezdő fiatalok helyzetére fókuszáltunk elsősorban. A tényekkel nem vitatkoztunk, mert azok a m egállapítások, amelyeket a jelentés tartalmaz, önmagukért beszélnek. Ha azt nézzük meg, hogy a pályakezdő fiatalok foglalkoztatottsága milyen arányú, akkor azt kell megállapítanunk, hogy Magyarországon rendkívül alacsony a foglalkoztatottságuk, hiszen még
