Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
865 Az utolsó napirend előtti felszólalás következik. TuriKovács Béla frakcióvezetőhe lyettes urat illeti a szó, a Fideszfrakcióból. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az OECD már ez év januárjában olyan prognózist adott ki, amely meglehetősen egyértelműen úgy tájékozt atott, hogy az elkövetkezendő esztendő súlyos, nehéz helyzetet fog teremteni az egész világban az élelmiszeripar területén és elsősorban az élelmiszertermelés területén. Világos volt, hogy jó termésre aligha számíthatunk. De májusban már azok előtt is, ak ik a hazai fölméréseket végzik, egyértelmű volt, hogy Magyarországon a gabonaterméssel - különösen a kukoricaterméssel - nagy bajok lesznek. Magyarország azonban úgy állt itt ebben a helyzetben, hogy minden tartalék nélkül volt, mert az elmúlt évi jó termé s nagyon gyorsan - és azt kell mondanom: nagyon könnyelműen - teljes egészében intervenciós raktárakba került. Az természetes - mi nem gondoljuk, hogy ez másként lehetne , hogy az intervenciós raktárba került gabonák nem kerülhetnek most már egyoldalú int ézkedés folytán felhasználásra Magyarországon. (9.50) De májustól kezdődően meg kellett volna kezdeni azokat a tárgyalásokat, amelyek még mérsékelt áron, talán még elfogadható áron lehetővé tették volna a tartalékok képzését. Ezek sajnos elmaradtak. Évek ó ta mondjuk újra meg újra, ahányszor mi, kisgazdák szóhoz jutunk, hogy megbomlott az a fajta egység, amelyre oly nagy szükség van a mezőgazdaságban, megbomlott az állattartás és a növénytermesztés egysége. Olyan helyzet alakult ki, ahol az állattartás ma má r Magyarországon hovatovább egyfajta luxus lesz. Olyan helyzet van pillanatnyilag, amilyenre nem számíthattunk, hiszen tudjuk, hogy 1990ben még több mint tízmillió sertés volt Magyarországon, ma a hivatalos adatok szerint négymillió körül van, a nem hivat alos adatok szerint alig haladja meg a hárommilliót. Ez elképesztő csökkenés! De most ilyen csökkenés várható ismételten a tejtermelés területén is, hiszen jól tudjuk, hogy ma már nem az a probléma, hogy mekkora a tejkvóta, hanem az, hogy vane tehén, ahon nan elérhető még a hazai tej. Súlyos helyzetet teremtett ez, de különösen súlyos helyzetet teremtett a kis- és törpebirtokosok esetében. Ők már évek óta minden tartalék nélkül vannak. Az elmúlt esztendő jó termése jó néhányukat - és persze a kormányígérete k is - arra bírták, hogy különböző hiteleket vettek fel. Ma egymás után érkeznek hozzánk a jelzések, hogy azok, akik korábban úgy gondolták, hogy a hitelt fizetni tudják, nem tudják ezt teljesíteni. Azt gondolom, hogy itt kormányzati közbelépésre van szüks ég. Ezek az emberek csak úgy tudnak talpon maradni, ha az elkövetkezendő időben legalább egy évi moratóriumhoz, ezt követően pedig a kamatok és a tőke fizetésénél egy évi halasztáshoz juthatnak. Azt gondolom, ebben az ügyben fel kell lépnie az FVMnek telj es súlyával a kormányon belül, még ha ez nem is az ő döntési kompetenciája. El kell mondanom azt is, és világossá kell tenni, hogy mindaz, ami most bekövetkezett, minket különös aggodalommal tölt el, hiszen rövidesen lejár az a fajta moratórium, amely a ma gyar termőföldet eddig védte a külföldi tőke - nem a külföldi földmíves, a külföldi tőke - hazai behatolása ellen. Az azonban, hogy végzetesen meggyengült a mezőgazdaságból élők helyzete, nagy valószínűséggel olyan helyzetet is teremt, ahol a föld védelmér e most már igen kemény és határozott intézkedésekre van szükség. Azt gondolom, hogy ezeknek az előkészítése talán már megindult bizonyos szinten, ugyanakkor viszont nagyon keveset látunk és tudunk ebből, és különösen keveset látunk és tudunk abból, hogy va jon milyen eszközök lesznek, amelyekkel el tudjuk hárítani ezt a fajta nemkívánatos behatolást. Nagyonnagyon kellemetlen dologról kell még szólnom, tisztelt államtitkár úr. Némelyekben, de azt hiszem, az egész közvéleményben rendkívül rossz érzést keltett az a fajta magatartás, hogy amikor a szőlőben végre mutatkozott egy kis jobb termés, akkor megjelentek azok az adócsőszök,
