Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
866 akik a rokonokat is igyekeznek megbüntetni, akik az ötvenes évek mintájára teremtenek olyan helyzetet, ahol az emberek nem mernek eg ymáshoz elmenni évszázados hagyományok alapján segíteni, ahol fölszámolásra kerülnek még azok a vidéki lehetőségek is, amelyek eddig működtek. A kis- és törpebirtoknál, ugye, nem akarják elhitetni, hogy feketemunkásokat használnak, mondjuk, az egy hektár a latti területükön? Pedig Csongrád megyében - Vincze László képviselő úr éppen erről hozott hírt - kegyetlen módon eljártak ezekben az ügyekben. Mi a magunk részéről úgy gondoljuk, tisztelt Ház, hogy az elkövetkezendő idő a magyar mezőgazdaság számára rendk ívüli kihívásokat tartalmaz. Nem hiszünk abban, hogy majd az Európai Unió segítsége lesz itt az igazi megoldás. Félünk, hogy ugyanoda jutnak ezek az európai pénzek, mint ahogy egy korábbi államtitkár elmondta, száz címre a kis, közepes gazdálkodók és egyá ltalán a földdel foglalkozó emberek helyett. Ezért mi arra kérjük az agrártárcát, hogy a még meglévő és megmaradt tekintélyt használják fel a kormányon belül arra, hogy ez az áldatlan helyzet megváltozzon. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ád er János) : Jól sejteme, hogy Gőgös Zoltán államtitkár úr válaszolni kíván az elhangzottakra? (Gőgös Zoltán: Igen.) Akkor nyomja meg, legyen szíves, ismét a mikrofongombot, és akkor máris tudjuk a hangot is biztosítani. (Megtörténik.) GŐGÖS ZOLTÁN földmű velésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az élelmiszerárak emelkedésével kapcsolatban elég sok helyen több nyilatkozat hangzott el. Én azt nem gondolnám, hogy egy januári OECDjelentés alapján lehet egy ágazatban különösebb előre elrendezett intézkedéseket tenni, ugyanis a legjobb állapotban voltak a gabonáink januárban, és nem hinném, hogy májusban arra lehet már következtetni, hogy milyen lesz a kukoricatermés, mert akkor vetj ük. Úgy gondolom, ez elég egyértelmű szakmán belül. (Vincze László: Áprilisban szoktuk vetni.) Hát, korai fajtákat igen, de azért a zöme mindig májusi vetés. Én azt gondolom, hogy Magyarországon soha nem voltak olyan jó állapotban kukoricák, mint júniusban , amikor már lehetett látni, hogy milyen a kelés, hiszen egy viszonylag jó, csapadékos tavasz után kerültek ebbe a helyzetbe, és nem volt az életben még ilyen, hogy 40 napig 40 fokos meleg volt Magyarországon. Ez nagyjából le is rendezte a mezőgazdaságnak ezt az évét, és ez okozta a hiányt, ami kialakult, ami egyébként Magyarországon olyan értelemben hiány, hogy exportárualapunk van kevesebb, mint korábban, mert egyébként, ha a rendszerben maradna a megtermelt gabonamennyiség, akkor messze elég lenne, sőt m ég így is maradna némi exportra. Én azt gondolom, hogy maga az élelmiszerárrobbanás nem ennek a következménye, nem a középeurópai aszály következménye, hanem egy világjelenség, amikor feltörekvő országok, India, Kína, Oroszország a gazdagodásuk folytán e gyre nagyobb élelmiszerfogyasztókká váltak, és eltüntették azokat a korábban felhalmozódott élelmiszerfeleslegeket, amik kialakultak a világban. Ezért kialakult egyfajta verseny az alapanyagokért, és ebbe jött be még egy következő történet, ami a globáli s felmelegedés kapcsán a mezőgazdasági alapanyagok energetikai célú hasznosításában jelentkezett, tehát a korábbi nagy exportáló országok úgy döntöttek, hogy nem tömegárut exportálnak, hanem feldolgozzák, és ezáltal az energiaimportjukat csökkentik. Amerik a tipikusan ez az ország, ahol iszonyatos mennyiségű áru, főleg kukorica kerül feldolgozásra. Nyilván ez a helyzet azt eredményezi, hogy megemelkednek az élelmiszerárak, nem olyan drasztikus mértékben egyébként, amit egyegy kis ország negatív termései jel entenének, hiszen mi egy 500 milliós piacon vagyunk. Ez tipikusan nyomon követhető a sertés árában. Ott nemhogy emelkedés lenne, hanem inkább most megint egy csökkenő tendencia van, ami nagyonnagyon nehéz helyzetbe hozza a magyar sertéstenyésztőket. Azt i s tudjuk, hogy ez csak egy átmeneti helyzet, hiszen Európán belül is kifogynak azok a készletek, amik a nagyon meleg nyár miatt rászabadultak kora ősszel a vágóhidakra, hiszen Magyarországon is tudjuk, hogy a nyáron szinte nem volt
