Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP):
693 Tisztelt Ház! A zárszámad ási ellenőrzés alapján az Állami Számvevőszék 105 javaslatot tett, amelyek célja, hogy erősítsék a zárszámadás adatainak megbízhatóságát, a pénzfelhasználások átláthatóságát, illetve a feltárt hibák jövőbeni elkerülését. A teljesség igénye nélkül említenék néhányat a szocialista frakció által is támogatott, kormánynak tett javaslatok közül. A kormány követelje meg a kormányzati struktúraváltozásokkal összefüggő feladatok szabályszerű végrehajtását, a személyi feltételek biztosítását, és az érintett tárcák v ezetőit számoltassa be ezek végrehajtásáról. Tekintse át az elkülönített állami pénzalapok működtetésének általános gyakorlatát, különös tekintettel az előirányzatmaradványok felhasználására és az alapok cél- és eszközrendszere összhangjának megismerésére . Új alap létrehozására csak akkor kerüljön sor, ha a feladatellátás, a finanszírozás és a pénzfelhasználás oldaláról egyaránt a céloknak megfelelő, hatékonyabb működési rend alakítható ki. Vizsgálja meg a központi költségvetés céltartalékának felhasználás ával kapcsolatos KEHIellenőrzések kiterjesztési lehetőségeit, és intézkedjen annak megvalósítása érdekében. Gondoskodjon a magyar állam adósságátvállalására vonatkozó szabályozás felülvizsgálatáról és esetleges módosításáról annak érdekében, hogy az átvál lalt adósság egyes elemeinek, illetve tételeinek a számbavétele egyértelművé váljon. Gondoskodjon a kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos, központi költségvetést megillető bevételek esetében az előirányzat megalapozottságáról, továbbá az előirányzat és a teljesítés összhangjának megteremtéséről, és gondoskodjon arról, hogy a 2008. évi költségvetésben valamennyi európai uniós integrációs előirányzat a XIX. EUintegráció fejezet előirányzatai között szerepeljen. Tisztelt Képviselőtársaim! Ú gy gondolom, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján aligha vitatható, hogy szükséges a közpénzügyek átfogó újraszabályozása, és annak a költségvetési fegyelem megszilárdítását kell szolgálnia. Az Európai Unióban vállalt kötelezettségeknek - konvergencia és stabilitás - megfelelően szükséges, hogy az államháztartás szabályrendszere az egyensúly eléréséhez és fenntartásához szükséges követelményeket tartalmazzon. Közvetlen célja átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá tenni a közpénzekkel való gazdál kodást mind nemzetgazdasági és önkormányzati, mind pedig intézményi szinten. Végső célja azonban a versenyképesség és a fenntartható fejlődés külső és belső feltételeinek javítása, a közpénzügyi rendszer jobb működése, a pénzügyi egyensúly, illetve az ebbe vetett bizalom növekedése révén. Eszerint az új szabályozásba a következő típusú költségvetési rendelkezéseket célszerű beépíteni központi szinten. A központi költségvetésen kívüli pénzalapok kötelező kiegyensúlyozottsága, azaz nem vehetnek fel hitelt. A központi költségvetés adósságának kamatszolgálatát és az államadósság csökkentését annak elsődleges szufficitjéből kell finanszírozni. Vagyoneladásból vagy koncessziós bevételből államadósságot kell törleszteni. Meg kell határozni a kormány kezességi és ga ranciavállalásának felső határát. Helyi szinten a folyó és felhalmozási költségvetés nem átjárható, a folyó költségvetés nem lehet deficites. Helyi önkormányzat likviditási és beruházási hitelt vehet fel, a hitelállományba be kell számítani a kezességválla lásokat és a szállítói követeléseket is. Eszközeladásból vagy koncessziós bevételből az önkormányzat adósságát kell törleszteni. Ezek azok a szabályok, amelyeknek egy része már jelenleg is hatályos, képesek a költségvetés egészének hosszú távú pénzügyi fen ntarthatóságát garantálni, ha azokat betartják. A közpénzügyek szabályozásának néhány elve az állam demokratikus jellegéből következik. A népképviseleti felhatalmazás elve demokratikus berendezkedésünkből következik, amely azt mondja ki, hogy azok döntsene k a közpénzek felhasználásáról, akik erre politikai felhatalmazást kaptak. (15.40) A jelenleg érvényes szabályozás több mint tíz éve indokolatlan, és indokolatlanul nagy szabadságot biztosít a mindenkori végrehajtó szintek számára a költségvetési törvénybe n elfogadott különböző előirányzatok közötti átcsoportosítások vonatkozásában, miközben az előterjesztett és elfogadott költségvetési törvények jelenlegi szerkezetükben nem alkalmasak arra, hogy a politikai testületek érdemi döntésekkel alakítsák a fiskáli s folyamatokat.
