Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP):
692 mindenki tartsa be ezeket az időkorlátokat, ne kelljen figyelmeztetni senkit sem az időke ret túllépésére. Köszönöm előre is az együttműködésüket és megértésüket. Képviselő úr, öné a szó. Ezt a 23 másodpercet persze beszámítom, sőt már át is állították az órát. BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim ! Az Állami Számvevőszék jelentéseire, az azokból levonható következtetésekre, valamint javaslataikra mindig is nagy figyelmet fordítottunk, azonban a 2006os ellenőrzésekről készült jelentésről bátran állíthatjuk, hogy minden tekintetben igen egyedi és kü lönleges esettel állunk szemben. Örömmel tapasztaltam, hogy 2006ban jelentősen bővült a fejezeti szintű pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzések köre. A központi költségvetés legnagyobb kockázatait jelentő kiadási és bevételi tételek elszámolásai megbízható ságának teljes körű minősítésére tett törekvések eredményeképp a központi költségvetés kiadási főösszege 83 százalékát fedték le a megbízhatósági ellenőrzések. Az alkotmányos, az egyintézményes fejezetek, a fejezeti jogosítványok, költségvetési címek melle tt az ÖTM, az IRM, a KvVM, az EUintegráció, a PM és a KSH fejezetek megbízhatósági ellenőrzése is megtörtént. Ezzel reálissá vált az a cél, hogy az Országgyűlés korábbi határozatainak, illetve a 193/2003as kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően 2010re teljes körűvé váljanak a megbízhatósági ellenőrzések a központi költségvetés területén. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a fejezetek felügyeleti szervei maradéktalanul teljesítsék ellenőrzési kötelezettségeiket. Biztató, hogy több tárca, a gazdaság i, az oktatási, a szociális, munkaügyi, a földművelésügyi jelezte ez irányú szándékát. Mindezt figyelembe véve a jelzett ellenőrzési lefedettség alapján nagy biztonsággal levonható az a következtetés, hogy a központi költségvetés vonatkozásában a zárszámad ási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatok összességében megbízhatóak. Mint ahogy már a hozzászólásom elején említettem, a tavalyi évet figyelembe véve igen egyedi esettel van dolgunk. Gazdaságpolitikánknak egyszerre két, egymással ellentétes elvá rásnak kell megfelelnie. Biztosítania kell a megkezdődött felzárkózás folyamatosságát, ugyanakkor jelentős javulást kell elérni az egyensúlyi feltételek alakulásában. E nehéz feladat teljesíthetőségét könnyítette, hogy a megelőző kétéves időszakban a GDP n övekedési üteme folyamatosan 23 százalékponttal az európai uniós átlag felett alakult. 2006ban pedig 3,9 százalékos mértékben emelkedett, ami nem sokkal marad el a potenciálisnak tekinthető növekedési ütemtől, és lényegében megfelel a 2006. évi költségve tés tervezésekor prognosztizáltnak. A tavalyi év növekedési motorja a feldolgozói termelés volt. Hozzáadott értéke közel 10 százalékkal nőtt egész évben, ilyen erős fejlődésre utoljára 2000ben volt példa. A külső konjunktúra 2006 egészében továbbra is ked vezően alakult, a világgazdaság egészében a növekedés elérte a 6 százalékot. Ennek hatására 2006 elejétől az export és az import dinamikusan bővült. Az év egészében az áruexport volumene 17 százalékkal nőtt. Minden szakágazat jelentősen növelte teljesítmén yét, de súlyánál fogva a gépexport 20 százalékos volumennövekedése dominált. Az átlagost jóval meghaladó ütemben bővült az új európai uniós tagországokba - közel 37 százalék - és az Európai Unión kívüli országokba - 31 százalék - irányuló export. Pozitívum ként emelhető még ki az áruimport volumenének 13 százalékos emelkedése, ahol szintén a gépbehozatal volt a meghatározó, valamint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 8,1 százalékos és a nettó átlagkereset 7,5 százalékos növekedése. A 2006ban befolyt bevé tel magasan túlszárnyalta az előirányzatot. Az európai uniós pénzek esetében a legkiegyenlítettebb megvalósulás - az uniós és hazai társfinanszírozás egyaránt arányosan haladta meg a tervezett összeget - a PHAREprogramoknál volt, ami a programok lezárulás ának tudható be. Ehhez hasonlóan arányos növekedés volt tapasztalható az operatív programok és a nemzeti vidékfejlesztési terv végrehajtásában. Ugyancsak arányos, bár tendenciájában ellentétes változást mutattak a SAPARDprogramok és az egyéb uniós támogat ások. Itt az egyes programok megvalósulásának elmaradása okozta a forrásfelhasználás csökkenését, azonban az Európai Uniótól érkező források és a hazai befizetési kötelezettség egyenlege még ezek ellenére is pozitív szaldójú volt.
