Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GEGESY FERENC, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
680 például az előbb is elhangzottak ilyen 600700 milliárdos számok, ebből természetesen a 618 milliárd az igaz. Elhangzot tak a 40 százalékos növekedések, ugyanakkor elhangzottak olyan kijelentések is, hogy nézzünk már szembe a tényekkel. Hát a tény az, hogy tavaly nyáron volt egy értékelhető vagy markáns gazdaságpolitikai fordulat, és ennek eredményeként van egy költségvetés i tervünk 2006ról - ez most már múlt idő , és az ahhoz való eltérést kell viszonyítani. Ebben az esetben nem az az érdekes egy gazdaságpolitikai fordulat eredményeként, hogy ezt a költségvetési törvényt még az eredetihez képest módosítani kellett, és iga zából csak az utolsó módosításnak felel meg, hanem az, hogy megfelel. Egyébként, ha úgy vesszük, van egy apróság, hogy a költségvetésnél az egyenleg az államháztartás egészében, tulajdonképpen az utolsó tervben ez a néhánytized százalékos, háromtized száza lékos többlet az önkormányzati szférából adódik, amiből a Pénzügyminisztérium gyakran szereti levonni azt a következtetést, hogy például a közpénzügyi törvény keretében az önkormányzati szférát kellene jobban bekorlátozni. Hozzáteszem, hogy ha az ember meg nézi a számokat, akkor meg tudja állapítani, amit egyébként is tud, hogy valóban, választási évben az önkormányzatok szeretnek beruházni, pláne akkor, ha a költségvetésen belüli, az államháztartáson belüli pénzátvételekből a befolyó források, felhalmozási források 60 milliárd forinttal nagyobbak, mint amelyek a tervezetben szerepelnek. (14.30) Tehát a költségvetést - mondjuk így - a legfontosabb mutatóját tekintve végrehajtottuk. Én most természetesen csak a pénzügyi összefoglaló számokat próbálom végigvenn i. És mi ennek a fordulatnak az eredménye, egyáltalán vane eredmény? Hiszen továbbra is óriási a hiány, és ez a hiány nemcsak az eredeti tervhez képest, hanem az előző évekhez képest, tendenciáját illetően is nagy. Itt az a kérdés, hogy akkor mihez viszon yítunk. Ez nagy baj, hogy ekkora a hiány, hogy Európában nálunk a legnagyobb. De azt is tudjuk, hogy ha ezt a fordulatot nem hajtjuk végre, akkor még nagyobb lenne, továbbá azt is tudjuk, hogy amit a nyáron végrehajtottunk, annak eredményeként idén már lén yegesen csökken. A GDP változása lefékeződött. Tulajdonképpen ez igaz is, meg nem is, mert ha magát az éves előirányzatot nézzük, a 4,1 helyett a 3,9 nem lefékeződés. Lefékeződés akkor van, hogyha negyedévenként nézzük a folyamatot, és hozzátesszük ennek a z évnek az első egykét negyedévét, akkor valóban lefékeződött a GDPnövekedés. De mitől van ez? Például attól, hogy a közösségi fogyasztás csökkent. Hiszen miről szól az egyik nagy beavatkozási terület? Az az állami kiadásoknak az a csökkentése, ami, gond olom, mindnyájunk számára üdvös, hogy ne legyen túlsúlyos az állam azokban a kiadásokban, azokon a területeken, ahol nincs rá feltétlenül szükség. Miért csökkent még a GDP? Csökkent a háztartásokban - no nem a fogyasztás, mint ahogy itt elhangzott, hanem - a fogyasztásnövekedés üteme. Ennek senki sem örül, hiszen jobb lenne, ha ez a fogyasztási ütem a korábbi éveknek megfelelően magas százalékokat mutatna, de vissza kellett lépni minden területen. És e visszalépés mellett is - hangsúlyozom - a lakossági fog yasztás 2006ban növekedett. A főbb összetevői közül növekedett dinamikusan az ipari termelés, ha jól emlékszem, 10 százalék feletti mértékben. Növekedett az export - elhangzott - 17 százalékkal. Ennek eredményeként 1 milliárd euróval javult az áruforgalmi egyenleg. Tehát a GDPnövekedési ütem visszaesése - hangsúlyozom, nem recesszió - most egy átmeneti visszaesést tükröz, legalábbis ezt vélelmezem. A főbb összetevők között van egy kényelmetlenebb tétel, a felhalmozási kiadások csökkenése. Ezek tényleg vag y csak szinten maradtak, vagy kifejezetten csökkentek. Ezek egy része megint érthető, hiszen az államháztartás, az állami költségvetési szektor a legkönnyebben a kiadásokat visszafogni a fejlesztéseknél tudja, tehát remélhetőleg az EUs pénzek bejöveteléve l a korábbi ütem helyreáll. Viszont van egy nyugtalanító mondat: a feldolgozóipar beruházásainak visszaesése. Ezzel a 2007. évben mindenképpen foglalkozni kell, és ha az előttünk álló adócsomag, amely legalább azt eredményezi, hogy az adóterheket szinten t artva, de egyszerűsíti, a gazdálkodást könnyebbé teszi
