Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - DR. KÉKESI TIBOR, az összesített bizottsági állásfoglalás ismertetője:
665 A foglalkoztatás 2006ban szintén növekedett, ha csekély mértékben is, 0,1 százalékkal, mintegy 42 ezer fővel. Ám kedvezőtlen tendencia is érvényesült azzal, hogy a munkanélküliségi ráta 7,5 százalék lett: 13 ezer fővel több a munkanélküli. Mint látjuk, mindez az inaktívak rovására történt, hiszen a foglalkozta tás és a munkanélküliek száma is emelkedett. Az aktivitás javulásának a hozadéka, ám a munkahelyet keresők számának alakulása ellentétes mindezek ellenére a térség jellemző folyamataival, még ha ezen belül a foglalkoztatás szerkezete javult is, hiszen a kö zszférában egy 2,2 százalékos csökkenés, a versenyszférában ezt felszívó hatással egy 0,6 százalékos növekedés érvényesült. Még kedvezőtlennek nevezhető az a fordulat, ami a termelékenység változásában bekövetkezett. Ütemvesztés történt, a korábbi időszak 4 százalékos hatékonyságjavulásával szemben 2006ban csak 3,2 százalékkal javult ez a hatékonyság. Az infláció éves lefutása is jó és kedvezőtlen hatások elegye. Míg áprilisban majd' negyedszázados minimumára csökkent a pénzromlás üteme - 2,3 százalék volt , mint emlékszünk , később azonban növekedésnek indult, és az év átlagában nemcsak a tervet, az előző évet is meghaladó mértékben 3,9 százalékon alakult. (13.10) A tőkebefektetések mértéke 4,9 milliárd forint volt, ami szintén elmaradt a 2005. évi, ámbár akkor kiugróan magas, eredményes esztendő értékétől, de ez továbbra is, ahogy már a növekedésnél említettem, illeszkedik a Magyarország közelmúltjára jellemző tőkevonzó képesség átlagába. A beruházások alakulásán azonban látjuk, ez előrejelzi már a 2007. é vi folyamatokat, itt a növekedésben egy 1,8 százalékos lassulás következett be. Amilyen ellentmondásosan alakultak a makrogazdasági adatok és folyamatok, olyan a különféle költségvetési előirányzatok teljesítése is. Nem véletlen, hogy többször is módosítan i kellett a költségvetési törvényt. Ismét bebizonyosodott, hogy a felülről nyitott előirányzatok rendszere már eleve magában hordozza a túlteljesítés lehetőségét és igényét is. Döntően ez okozta 2006ban az eredeti előirányzat 39 százalékkal történő túllép ését, és immár hagyományosan nem sikerült egyensúlyban tartani, még ha a végső tervek tekintetében kereteken belül is maradtunk, a nyugdíjkasszát, 111 milliárd forintos a hiány az egészségügyi alapban, és a költségvetés ugyan jelentős összegekkel járult ho zzá mindkét kasszához, ezt mégsem sikerült a szándékolt nulla, illetve egy viszonylag kisebb hiány szintjén tartani. Némi vigasz ugyanakkor, hogy a nyugdíjak reálértéke viszont 2,5 százalékkal növekedett a 2006. év egészére, ami azonban még a rövid távú cé lok megoldását nem teljesen hozza össze a hosszú távú egyensúlytalanság számos problémájával, amelyet majd később ebben az évben, következő évben meg kell oldanunk. Az adó- és járulékbevételek megfelelően alakultak, egyikmásik adónem bizonyos mértékű elma radását pótolta más adók többlete. Tény azonban, hogy ehhez az eredményhez szükséges volt az évközi beavatkozás, a korábbi tartósnak szánt adószisztéma átalakítása, a közterhek emelése. Az év közepére kialakult költségvetési helyzetre egy stabilizációs cso mag volt a válasz, amely az ősz során elfogadott konvergenciaprogram első lépéseinek tekinthető. A költségvetési gazdálkodás feltételrendszerének szigorítása ütemezett módon 2010ig vetíti előre azokat az intézkedéseket, amelyek az egyensúly elérése, a hit elesség visszaszerzése érdekében halaszthatatlanná váltak. (Babák Mihály: Az nincsen.) A bevételek kezdeti nagyobb mérvű növekedése mellett a kiadások, így a különféle támogatási rendszerekben levő kiadások, a fogyasztói árkiegészítések, az energiaköltsége k kompenzációja vagy például a lakástámogatási rendszer csökkentését kívánta meg. Bár 2006ban még az eredeti terveket túllépte a mérték, azonban a szándékolt csökkenések, a szándékolt kordában tartás már érzékelhető volt. A kiigazítások még az év végére m eghozták az eredményt. Nem volt tehát hiábavaló mindannyiunk áldozata, a várt kedvezőtlen adatok, ha nem is jól, de jobban alakultak. (Babák Mihály: Hülyeséget beszélsz.)
