Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
661 Ez még akkor is így van, ha a költségvetési fejezetek, minisztériumok beszámolóinak egyes részeit kifogásolni kellett. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint az európai integráció fejezetek beszámolói összességében nem fele ltek meg a megbízhatóság és a valódiság követelményeinek. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium igazgatási címének beszámolóját pedig elutasító véleménnyel kellett ellátni. Emellett a kormányzati struktúraváltással érintett tárcák közül is éppen az említ ett két minisztérium és az integrációs fejezet esetében kényszerültünk megállapítani, hogy az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás feltételei nem mindenben voltak meg. Ezek a hiányosságok arra is visszavezethetők, hogy a kormányzati struktúraváltás és a szervezetátalakítások - legalábbis a pénzügyi apparátusok működését illetően - nem kidolgozott koncepció mentén valósultak meg. A feladatok fejezetek közötti átrendeződése 2006 végéig nem zárult le. Ez közrejátszott abban, hogy nem minden tárcánál lehet ett teljeskörűen összehangolni az új feladatoknak megfelelő szabályozást. A zárszámadás ellenőrzése során arra jutottunk, hogy a központi költségvetés kiadási oldalának szerkezete és szabályozása lényegében az előző évek tendenciáját követte. Még nem erősö dött eléggé a közpénzek előre meghatározott célok szerinti elosztásának aránya. 2006 második felében - ahogy már utaltam rá - egyensúlyi helyzetet javító, bevételnövelő és kiadásmérséklő intézkedésekre került sor. Az államháztartás nagy közösségi ellátóren dszerének kiadásai ennek ellenére tovább emelkedtek. Jelentésünkben ráirányítjuk a figyelmet a társadalombiztosítási alapok, különösen a gyógyszerkassza évek óta jellemző egyensúlytalanságára. Utalunk a tervezési hiányosságokra is. Az évek óta makacsul vis szatérő pénzügyi feszültségeknek mélyebb okai vannak. Ezeknek a ma már megbízhatóan prognosztizálható jövőbeni konzekvenciáival tisztában vagyunk. (12.50) Ehhez csak szemléltető megjegyzésként teszem hozzá, hogy egész Európában, de máshol is érvényre jut a társadalom elöregedése, aminek - ne áltassuk magunkat - ugyancsak pénzügyifinanszírozási következményei vannak, és különösen lesznek. Ez igényli a költségvetés egészségügyi, szociális és nyugdíjkiadásainak számottevő és gyorsuló ütemű bővítését, miközben a nyugdíjalapoknak és az életbiztosítóknak is kihívást jelent. Az öregedés néhány évtized távlatában a felére mérsékelheti az európai országok gazdasági növekedési képességeit, a prognózisok szerint a középkeleteurópai országok kerülnek a legnehezebb he lyzetbe. A jelenlegi átlagosan közel 5 százalékos évi növekedési ütemek 2030ra, ha a trend változatlan marad, várhatóan 1 százalék alá esnek. A tények, adatok, trendek tehát erős társadalmi veszélyekre, pénzügyi kockázatokra figyelmeztetnek. Következéskép pen a nyugdíjrendszer, az egészségügy, a kapcsolódó gondozás, szociális ellátás, nem kevésbé az oktatási rendszer tartalmi, szerkezeti és finanszírozási megújítása sürgető és megkerülhetetlen. A zárszámadási törvényjavaslat dokumentumának jogszerűségi, tar talmi és technikai elbírálása a számvevőszéki ellenőrzés évről évre visszatérő feladata - jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek. Az ellenőrzés ide kapcsolódó megállapításai, meggyőződésem, nélkülözhetetlenek az országgyűlési vita szempontjából. A megállap ítások ugyanis némi áttétellel a költségvetési tervezésre, a makrogazdasági előrejelzésekre, a prezentációra, a folyamatok nyomon követési lehetőségére, nem kevésbé a parlamenti vitához szükséges érdemi információkra vonatkoznak, és mint ilyenek, maguk is a költségvetési szabályozás megújításának szükségességét juttatják kifejezésre. Ennek szemléltetésére idézem jelentésünkből, hogy a törvényjavaslat normaszövegének, törvényi mellékleteinek és általános indoklásának alapvetően jellemző tartalmi összhangja m ellett továbbra is - a korábbi évekével megegyező vagy azokhoz hasonló - hiányosságok tapasztalhatók a zárszámadási dokumentum átláthatósága, döntéselőkészítést támogató jellege tekintetében. Évről évre jelezzük, hogy a zárszámadási törvényjavaslat előter jesztésére nincs teljes körű tartalmi és szerkezeti szabályozás; tanulságosak a további, csak példálózó jelleggel említett
