Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
654 Az infláció éves átlagos üteme 3,9 százalék volt, magasabb az eredetile g prognosztizált növekedésnél. Ennek oka alapvetően a kiigazító intézkedések, elsősorban a háztartási energiaáremelések és az adóváltozások egyszeri árnövelő hatásában rejlik. Az egy keresőre jutó reálbér az eredetileg prognosztizáltnál magasabb infláció ellenére 3,5 százalékos ütemével elérte, sőt némileg meghaladta a költségvetés kialakításakor számított értéket. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2006. évi költségvetési törvény az államháztartás pénzforgalmi hiányát a GDP 6,8 százalékában határozta meg. Az el ső félévi költségvetési folyamatok azonban a tervezettnél nagyobb hiány kialakítását valószínűsítették, ezért a kormány júniusban azonnali egyenlegjavító intézkedésekről döntött a kiadások visszafogása és a bevételek növelése érdekében. A kiadások visszafo gását szolgálta egyrészt az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok és a költségvetési intézmények működési támogatásának csökkentése, másrészt a GDP 0,3 százalékának megfelelő mértékű államháztartási tartalék elvonása, valamint a központi szerveknél megkezd ett létszámcsökkentések és szervezeti átalakítások. A bevételek növelése érdekében sor került egyes adó- és járulékmértékek növelésére. Az év második felében az adó- és járulékbevételek többletének köszönhetően az államháztartás helyi önkormányzatok nélkül számított pénzforgalmi egyenlege az előzetes prognózisnál rendre kedvezőbben alakult. A jelentősebb bevételi többletek két fő területen jelentkeztek. Egyrészt az intézkedések hatására a számítottnál erőteljesebb volt a gazdaság fehéredése. Ez megmutatkozo tt a jövedékiadóbevételek fokozott ellenőrzéseinek köszönhető többletében, de főként a járulékbevételek tervet meghaladó jelentős többletében. Másrészt viszont a vállalkozások bevételeihez, nyereségéhez köthető befizetések az egyszerűsített vállalkozói ad ó kivételével a vártnál magasabb mértékben teljesültek. Mindezek alapján az elmúlt évben az államháztartás eredményszemléletű hiánya a GDP 9,2 százalékára teljesült. Tisztelt Országgyűlés! Az európai uniós költségvetési kapcsolatok 2006. évi mérlege az Áll ami Számvevőszék megállapítása alapján is 2005höz hasonlóan ismét jelentős aktívumot mutat. Tavaly több mint 423 milliárd forint uniós támogatás került a kedvezményezetteknek kifizetésre, illetve az agrártámogatások esetében megelőlegezésre. Ezzel szemben az Unió költségvetése felé teljesített nemzeti hozzájárulásunk mintegy 186 milliárd forintot tett ki. 2006ban lezárult két, még csatlakozásunk előtt megnyílt eszköz, a SAPARD- és a PHAREprogramok támogatásainak felhasználása. A SAPARDprogram esetén a M agyarország rendelkezésére álló összes uniós forrás kifizetésére sor került, a PHAREprogramok esetében pedig 1990 és 2006 között az összes forrás mintegy 90 százalékát használta fel országunk. Ezen érték jelentősen meghaladja a 2004 májusában az Unióhoz c satlakozott új tagállamok átlagos teljesítményét. 2006 - egyes régi támogatási programok befejezésének évén túl - a 2004től megnyíló fejlesztési célú források felhasználása szempontjából is kiemelkedő, hogy maradéktalanul teljesült az úgynevezett n+2es s zabály, vagyis a 2004. évi keretösszegek 2006 végéig kifizetésre kerültek. Tisztelt Országgyűlés! A központi költségvetési szervek gazdálkodása minden évben önálló témaként jelentkezik a törvényjavaslat vitája során. A központi költségvetési szervek és a f ejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások 2006. évi kiadásaira fordított összeg közel 3900 milliárd forint, az előző évi kiadásokat mintegy 17 százalékkal haladta meg. E kiadások több mint 67 százalékát költségvetés i támogatás, közel 8 százalékát uniós forrás, további 4 százalékát a társadalombiztosítási, illetve elkülönített állami pénzalapoktól származó forrás, a fennmaradó közel 21 százalékát a működési, szolgáltatási és vállalkozási bevétel fedezte. A saját bevét eleknek az előző évhez képest 3 százalékponttal való növekedése az EUs források 50 százalékos bővülésének köszönhető.
