Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
653 hogy a következő kéthárom éves időszakban a gazdaságpolitika centrumába az erőteljes egyensúlyjavulást kell helyezni, még akkor is, ha ez rövid távon megtör bizonyos kedvező növekedési trendeket. A kormány világossá tette, hogy a kiigazítás időszakában nem lehet egyszerre jelentős egyensúlyjavulást és ugyanakkor az eddigiekhez hasonlóan magas növekedést elérni, tehát a kiigazítás átmeneti növekedési áldozattal jár. Az egyensúly gyors megteremtése érdekében a kiadások csökkentése mellett a programidőszak elején a bevételek növelésére, így az adóterhe lés átmeneti emelésére is szükség van. Az adószint emelkedése, másrészt a reformlépésekből, továbbá a még szükséges árkonvergencia által igényelt árstruktúraátalakításból is következő mozgások az infláció csökkenésének ideiglenes megszakadását vonják magu k után. A fölsorolt, önmagukban kedvezőtlen, ám az igazi stabilitás megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges átmeneti jelenségek már a 2006. évi makrogazdasági folyamatokra is hatással voltak. A legfontosabb makrogazdasági mutatók esetében jelentkező el térések az eredetileg számított és a megvalósult értékek között tehát legtöbb esetben egy tudatosan vállalt évközi váltás következményei. E tényeket az értékelés során szükséges figyelembe venni; mint ahogy azt is, hogy a kormány a szükséges gyors kiigazít ás kedvezőtlen mellékhatásait kezdettől fogva csillapítani igyekezett. A gazdaságpolitika az egyensúly helyreállítása mellett különböző eszközökkel törekedett az óhatatlan növekedési veszteségek csökkentésére, ösztönözte a magánszektor beruházási aktivitás át, a következő években jelentősen bővülő uniós források hatékony felhasználását. A negatív foglalkoztatási hatásokat a kedvezőtlen munkapiaci helyzetű csoportokat segítő Startprogramok indításával kívánta mérsékelni. Tisztelt Ház! 2006 egészét tekintve a GDP növekedése 3,9 százalékos volt, ami nem sokkal maradt el az eredetileg számítottól, annak ellenére, hogy az év második felében már jelentkezett az egyensúlyjavító intézkedések növekedésszűkítő hatása. A növekedési ütem fékeződése mögött a növekedési s zerkezet változása volt megfigyelhető. A belső fizetőképes kereslet csökkenése következtében a lakossági fogyasztás és a beruházások növekedése az év egészében a költségvetés elfogadásakor a becsültnél kisebb lett. Ezt nagyrészt ellensúlyozta, hogy a kedve ző konjunktúra jó kihasználása lehetővé tette az export volumenének a vártnál sokkal magasabb, 17,9 százalékos ütemű növekedését. A külső egyensúly javulása irányába hatott az, hogy az import ugyanakkor csak 12,4 százalékkal növekedett, így a külkereskedel mi mérleg hiánya csaknem 1 milliárd euróval csökkent 2005höz képest. (12.10) E teljesítmény jelentőségét az is növeli, hogy 2006ban az energiahordozók áremelkedése következtében a magyar cserearány 1,4 százalékkal romlott, és ez a külkereskedelemben elev e igen jelentős, szintén 1 milliárd euróhoz közeli méretű veszteséget okozott. Az áruforgalmi mérleg ilyen alakulásának döntő szerepe volt abban, hogy a fizetési mérleg hiánya a GDP arányában mérve az eredetileg prognosztizált 7,7 százalék helyett 5,8 száz alék lett, 1 százalékponttal kevesebb, mint 2005ben volt. A külföldi tőkebefektetések értéke 4,9 milliárd euró volt, ami több mint 1 milliárd euróval kevesebb a megelőző évinél. A csökkenés mögött azonban nem tőkekivonás áll, hanem az, hogy néhány multina cionális cég a korábbi években bevont működőtőkét tulajdonosi hitelekké alakította át. 2006 első fél évében a forint több mint 10 százalékkal gyengült. Ezt a jelentős szerepet játszó, a feltörekvő piacok fizetőeszközeire negatívan ható külső okok mellett r ossz egyensúlyi helyzetünk idézte elő. Az év második felében viszont a forint tartós erősödésbe kezdett, és év végére a 2005. év végi szint fölé erősödött. E pozitív változásban az is jelentős szerepet játszott, hogy a külföldi partnerek hitelesnek fogadtá k el a kormány félévkor bejelentett kiigazító programját, és ősszel az Európai Bizottság, illetve az Európai Pénzügyminiszterek Tanácsa is elfogadta a benyújtott konvergenciaprogramot.
