Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
578 korlátozását, sérelmét jelenthetné, és a véleménynyilvánítás szabadságának szükségtelen korlátozásához is vezethet, mert például ha az adott közösség egyetlen tagja sem érzi személyében sértőnek az adott megnyilvánulást, akkor véleményünk szerin t nem indokolható alkotmányosan ez a jogkorlátozás. Ezekkel a módosításokkal, de a javaslatot alapvetően támogatva ajánlom figyelmükbe a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Sa lamon László képviselő úrnak, őt majd Bárándy Gergely követi. (Dr. Salamon László: Előbb Répássy Róbert következik.) Bocsánat, elnéztem a sorrendet. Répássy Róbert következik az írásban előre jelentkezők sorában, és őt kö veti majd Salamon László. Elnézést, képviselő úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat élénk vitát váltott ki az alkotmányügyi bizottságban. A törvényjavaslat egyébként egy hete, tíz napja fekszik az Országgyűlés asztalán, tehát nem nagyon volt módja és ideje még sem a szakmának - már a közelebbről vett szakmának, tehát a jogászi szakmának , sem emberi jogi szervezeteknek, sem pedig a képviselőknek megismerni. Ez egyébként alapvető problémája enne k a javaslatnak, hiszen egy olyan kérdésről van szó, amely a társadalmat élénken foglalkoztatja. A jelenség természetesen súlyos probléma, de az erre előterjesztett szakmai javaslat kivitatására nem volt meg a kellő idő. Ennek ellenére szeretném leszögezni , hogy melyek azok a szempontok, amelyekben talán mindannyian egyet tudunk érteni itt az Országgyűlésben, azaz melyek a javaslatnak azok az indokai vagy céljai, amelyek számunkra is teljesen elfogadhatóak és magától értetődőek. A FideszMagyar Polgári Szöv etség, mint egy széles politikai platformon álló néppárt politikájának a középpontjában álló egyik kérdés az emberi méltóság védelme. A kereszténydemokraták majd bővebben kifejtik, de nyilvánvalóan vannak részben ideológiai, meggyőződésbeli okai, részben p olitikai okai annak, hogy miért éppen az emberi méltóság lehet az egyik legfontosabb alapelve egy jobbközép néppártnak. (20.20) Az emberi méltóság elve, az emberi méltóság védelme, ahogyan az előttem szólók is - maga az előterjesztő államtitkár úr is - elm ondták, ez egy kiemelt és tényleg központi helyet elfoglaló jog a magyar alkotmányos rendszerben. Hasonló, de talán egyetlen fokkal kevésbé központi védelem, központi megkülönböztetés tárgya a véleménynyilvánításhoz való jog, de az Alkotmánybíróság több ha tározatában kimondta, és magunk is ezt valljuk, hogy míg az emberi méltóság gyakorlatilag nem korlátozható - tehát semmilyen módon nem korlátozható az emberi méltósághoz való jog , ezzel szemben a véleménynyilvánítás joga többek között az emberi méltóságg al szemben korlátozható, az emberi méltóság védelme érdekében. Azt hiszem, hogy ez az az alapelv vagy alapállás, amelyben az önök által elgondolt törvényjavaslat kiindulópontja még a mi számunkra is elfogadható. Azonban tényleg az a kérdés, hogy alkalmas e szközt választotte a kormánykoalíció egy egyébként létező és súlyos probléma megoldására. Mi úgy látjuk, hogy a törvényjavaslat számos szakmai aggályt és számos alkotmányos aggályt vet fel. Nagyon fontos kihangsúlyozni azt, hogy szakmai aggályt, mert azér t alapvetően egy olyan polgári jogi szabályrendszerhez kíván hozzányúlni a kormány, amelynek több évtizedes kimunkált bírói gyakorlata és jogtudományi megalapozása van. A személyiségvédelem egy elég jól alkalmazott vagy legalábbis egy eléggé bevált - lehet , hogy a “bevált” szó épp ebben az esetben nem jó, de mindenesetre egy begyakorlott, és a polgári jogban már a rendszerváltás előtt is és a rendszerváltás után is egy világos szabályrendszerrel rendelkező - része a polgári jognak.
