Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
579 Ezt azért fontos leszögez ni, mert a javaslatnak számos eleme ezeknek a személyiségi jogi, személyiségi védelmi eszközöknek - mondjuk úgy - az innovációján alapul. Ilyen innováció az például, hogy a személyiségvédelem alapvetően mindig egy egyénnek, egy természetes személynek és bi zonyos esetekben jogi személyeknek a védelmére irányul. Ez a megközelítés teljesen innovatív, hogy kollektív személyiségijogvédelmet ad bizonyos kisebbségeknek vagy társadalmi csoportoknak. Azaz azt tekinti a jogi védelem tárgyának ez a javaslat, hogy ha egy csoportot, egy kisebbséget megsértenek, önmagában nem kell felismerhetőnek lennie - mondja a törvényjavaslat , hogy kire irányult ez a sérelem, ha az adott csoport úgy érzi, hogy őt megsértették, akkor ez már polgári jogi igényt indukál. Ez a fajta me gközelítés, azon túl, hogy innovatív, elég gyenge jogdogmatikai lábakon áll, hiszen a személyiségi jogoknak a központi eleme a személy integritása, az, hogy minden ember el tudja dönteni, hogy például kíváne pert indítani, vagy nem kíván pert indítani. Az a megoldás, amit a kormány javasol, hogy tulajdonképpen a megsértett embertől függetlenül, ha valaki abban a kisebbségben, abban a csoportban sértve érzi magát, akkor a helyett a megsértett ember helyett indítson pert, vagy esetleg jogvédő szervezet indít son pert, ez a megoldás finomabb szóval élve innováció, keményebb szavakkal élve pedig alkotmányellenes ez az elgondolás, hiszen a személyi önrendelkezés jogát alapvetően sérti. Örülök annak egyébként, hogy a szabad demokraták is hasonló felismerésre jutot tak azzal kapcsolatban, hogy a jogvédő szervezetek indíthassanak pert, de ne felejtsük el, hogy a törvényjavaslat első szakaszában pontosan ez a probléma áll, hogy ott egy meghatározott kisebbséghez való tartozás az, amely megadja a személyiségijogvédelem eszközét. Ha valaki nem a felsorolt kisebbségekhez tartozik, akkor tulajdonképpen nem tud élni ezzel. Én az alkotmányügyi bizottságban a nőket ért sérelmet hoztam fel problémaként, merthogy a nők a társadalmon belül nem kisebbségben vannak, hanem tudjuk, hogy szám szerint több nő lakosa van Magyarországnak, mint ahány férfi, mégis általában az ilyen gyűlöletkeltésnek néha a céltáblája éppen a női nem, ezért a nők nem indíthatnak pert ez alapján a szöveg alapján. Tehát alapvetően elhibázottnak tartjuk azt, hogy itt egy kisebbségvédelmi eszközként kívánja a kormány megfogalmazni ezt a javaslatot, ahelyett, hogy valóban személyiségijogvédelmi eszközként határozná meg. Mint ahogyan mondtam, azt is elhibázottnak tartjuk, hogy csak egy kollektív jogsérelmet isme r el, az adott személy sérelmét nem ismeri el olyannak, amely kiválthatja ezt a perlést. Az alkotmányügyi bizottság ülésén próbáltam végigelemezni azt, hogy azon fogalmak, amelyeket használ a törvényjavaslat, tehát amely szempontból megadja ezt a személyis égvédelmet a törvényjavaslat, ezen fogalmak mindegyike önmagában is eléggé vitatható fogalom. Csak kiemelek olyat, ami ott is elhangzott. Itt van például az a kérdés, hogy vallási vagy világnézeti meggyőződésre való tekintettel valaki sértve érzi magát. A világnézeti meggyőződés adott esetben, ha nem a vallási meggyőződést nézzük, hanem egy nem vallásos világnézeti meggyőződést, az valójában egy véleménynyilvánítás; az, hogy valaki azt gondolja, az a véleménye, hogy a világ márpedig ilyen, és ez a véleményn yilvánítás kitüntetett szerepet, jogvédelmet kap egy vele szemben lévő sértő véleménnyel szemben, ez pedig egyértelmű, hogy azt jelenti, hogy a tervezet a véleménynyilvánítás jogát korlátozza. Tehát alkotmányosan nem tartható az a helyzet, hogy van egy, a bíróság által majd védettnek tekintett vélemény, mondjuk, világnézeti meggyőződés, meg van egy másik, ami ezzel szemben van, és azt sértő megnyilvánulás. (Dr. Hankó Faragó Miklós közbeszól.) Említettem azt, hogy itt például felmerülhetnek az egyes valláso k közötti különbségek. Amelyik hitelv az egyik vallás számára teljesen bevett és elfogadott, az egy másik vallás számára lehet sértő adott esetben. Tízperces felszólalásba nem fog minden beleférni, de azt tudom mondani, hogy próbálják önök is végiggondolni , hogy milyen fogalmakat használ ez a törvényjavaslat; olyan fogalmakat, amelyek jogbizonytalanságot okoznak. Nem küszöbölhető ki ez a jogbizonytalanság azzal, hogy majd a bírói gyakorlat megoldja.