Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - TELEKI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója:
575 ütközéséről, alapjogok kollíziójáról van szó, a véleménynyilvánítási szabadság és az emberi méltóság ütközéséről van szó, hogy teljesen természetes, ha ebben az ügyben bizony mindannyian óvatosan járunk el. Tehát az alkotmányügyi bizottság kisebbségi állás pontján lévő képviselők úgy látják, hogy túl sok érv szól a törvényjavaslat elfogadása ellen, pontosabban több érv szól a törvényjavaslat elfogadása ellen, mint amely mellette szól, és ezek az érvek, amelyek a törvényjavaslat hibáit tükrözik, ezek a szempo ntok sajnos nem rendezhetők módosító javaslatokkal sem megnyugtatóan. Bár az, hogy bizonyos kérdésekben módosító javaslatok benyújtására van lehetőség, és ezek befogadására még az Igazságügyi Minisztérium előadója is nyitott volt, ez azt mutatja, hogy telj esen az előterjesztők sem biztosak a dolgukban, mégis alapvető különbség a kisebbségi véleményt és a többségi véleményt osztó képviselők között, hogy míg a többségiek szerint ez a javaslat kiállná az alkotmányosság próbáját, mi úgy látjuk, hogy ebben a for májában ez a javaslat alkotmányellenes, vagy legalábbis az alkotmányos aggályok túl nagy súllyal esnek latba. Tehát, tisztelt Ház, az alkotmányügyi bizottság kisebbségi tagjainak álláspontja szerint a javaslat még csak általános vitára sem bocsátható ebben a formájában. Ennek ellenére természetesen az általános vitában részt veszünk, és el fogjuk mondani az álláspontunkat. Már látom, hogy készül Salamon László képviselőtársam és más ellenzéki képviselők is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Teleki Lászlónak, aki az emberi jogi bizottság álláspontját ismerteti, szintén ötperces időkeretben. TELEKI LÁSZLÓ , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága 10 igen, 9 nem szavazattal a törvényt tárgyalásra alkalmasnak tartotta. Mivel a többségi véleményt kell ismertetnem, azt gondolom, nincs nehéz dolgom, amik or egyértelműen amellett teszem le jómagam véleményét, mint az Országgyűlés képviselője, és mint a bizottság egy tagja, hogy nagyon fontos törvényt tárgyal most az Országgyűlés. Annak ellenére, hogy nagyon sokszor azt mondjuk, hogy egyébként az alkotmány d eklarálja azt a jogot az állampolgároknak, amellyel Magyarországon biztonságosan tudnak élni és szabadon tudnak élni, mégis azt gondolom a felsoroltak tekintetében, amelyeket az államtitkár úr felsorolt, a kisebbségekhez tartozók nagyon sokszor nem úgy érz ik ebben az országban magukat, ahogy kellene, tehát nagyon sokszor megsértettnek érzik magukat. Ezért nagyon fontosnak tartjuk és tartom jómagam is, hogy a vélemény szabad nyilvánítását természetesen nem gátolva és nem csorbítva, ennek ellenére valamilyen szinten próbáljuk meg olyan helyzetbe hozni a kisebbségeket, hogy jól érezzék magukat. Ezért a gyűlöletbeszéd elleni törvény tervét, azt gondolom, nagyon jó, ha most már elkezdjük, és megpróbáljuk szabni olyan színtérre, hogy a kisebbségiek érezzék azt, ho gy az alkotmány mellett más védelmet is kapnak. Bizonyára a legnagyobb kisebbségre is gondolok ebben az esetben, a cigány kisebbségre, az etnikai kisebbségre, akik nem titkoltan, nagyon sokszor nyílt és egyre többször nyíltabb támadást kapnak, és lehet ezt mondani, hogy a gyűlölet elleni beszéddel nem lehet kellő mértékben ezt a kérdést visszaszorítani. Ilyenkor magam is azt mondom, nem biztos, hogy elég ez. Sokkal keményebb szankciók is kellenek, még akkor is, ha megvan az antidiszkriminációs törvény, és m egvan mellette az Egyenlő Bánásmód Hatóság, amelyek különböző szankciókat tudnak most már alkalmazni, hatósági jogkörrel rendelkeznek. Mégis azt gondolom, igazi és még jobban erősített védelmet akkor kaphatunk, ha ezt a törvényt bevezetik. Igaz, még egysze r mondom, hogy nem teljes mértékben lesz még mindig sújtva azon csoportoknak, személyeknek a jog alá vonása, akik különböző megnyilvánulásokat tesznek az adott kisebbség irányába, de mindenképpen figyelmeztető jelzés, hogy egy olyan törvény van napirenden,
