Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
574 A bizottság tagjai többségének véleménye szerint e módosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy a személyhe z fűződő jogok megsértését jelenti az a sértő magatartás, megnyilvánulás, amely vallási, világnézeti hovatartozásra, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozásra vagy szexuális irányultságra, illetve nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irá nyul, és a személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik. A cél az, hogy a Ptk. e törvényjavaslat szerinti kiegészítése után a jogsértő ne hivatkozhasson arra, hogy a sérelmezett magatartás nem közvetlenül és feli smerhetően az ellen irányul, aki vele szemben erre a sérelemre hivatkozva igényt érvényesít. Ezen a ponton a javaslat teljes mértékben találkozik a Legfelsőbb Bíróság elnökének hasonló tartalmú törvénymódosító javaslatával. Azt gondolom - és ez a többségi álláspont véleménye is egyben , nagyon fontos, hogy végre ebben az esetben sikerül a jogalkalmazás igényeit megfogalmazni a törvényalkotás szintjén. Ez a szabályozás azt célozza, hogy a bíróság lehetőséget kapjon arra, hogy nem a jelenleg hatályos szabály ok különböző értelmezésével, hanem egyértelmű, módosított jogszabályok alapján felléphessen a köznyelvben gyűlöletbeszédnek nevezett jelenség ellen. (20.00) Természetesen ennek a szabályozásnak visszamenő hatálya nincsen. Csak azokra a jogsértésekre vonatk ozik, amelyeket a törvény hatálybalépését követően követnek majd el. Olyan szabályozásra van tehát szükség, amely megteremti azt az értelmezési lehetőséget a jogalkalmazó számára, hogy képes legyen abban állást foglalni, hogy az adott esetben elhangzó véle ménynyilvánítás elérie a sértésnek azt a fokát, amely már indokolja azt, hogy valamifajta negatív jogkövetkezmény társuljon hozzá az emberi méltóság védelmében. Mindenképpen szükségesnek tartjuk a fentieket rögzíteni a bizottság többségi véleményeként. Me gállapíthatjuk, hogy az alkotmányügyi bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot. Köszönöm. ELNÖK (dr. Áder János) : A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak. DR. RÉPÁ SSY RÓBERT , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményét az ülésen részt vevő ellenzéki képviselők közül a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői fogalmazták meg - nagyjából egyébként ebben a körben vitatkoztunk, akikre most is itt, ha szétnézek, akkor ez a vita vár. Tehát nem szeretném, ha feleslegesen fecsérelnénk az időnket, ezért nem fogom kétszer elm ondani a véleményünket egyrészt alkotmányügyi bizottsági kisebbségi véleményként, majd utána pedig frakciószónokként. Pusztán csak tényként szeretném leszögezni: a bizottság kisebbségi véleménye azon a megfontoláson alapult, hogy bár a törvényjavaslat előt erjesztői olyan jelenségek miatt nyújtják be ezt a törvényjavaslatot, amely jelenségeket, durva megnyilvánulásokat párthovatartozása nélkül minden frakció elítél, ennek ellenére az alkotmányügyi bizottságnak nem az volt a feladata, hogy vannake ilyen jele nségek, úgymond, a társadalmi probléma boncolgatása, hanem az volt az alkotmányügyi bizottság feladata, hogy megítélje, hogy a megválasztott eszköz valóban jóe, kiálljae az alkotmányosság próbáját. Nos, a kisebbségi állásponton lévő képviselők szerint ez a törvényjavaslat túlságosan sok aggályt - itt bizony alkotmányossági aggályt is - felvet, túlságosan sok problémát felvet ahhoz, hogy ezt nyugodt szívvel megszavazhassa az Országgyűlés. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja ezt a törvényjavaslatot ebben a formában, akkor várható egyébként, hogy a köztársasági elnök úr előzetes normakontrollra fogja küldeni az Alkotmánybíróság elé, ami egyébként önmagában nem érv, mert azt gondolom, hogy egy olyan kényes kérdésről van szó, mégpedig alapjogok egymással való
