Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
573 véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak csak, amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Az alkotmány a szabad kommunikációt, az egyéni magatartást és a társadalmi folyamatot biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga.” A véleménynyilvánítás szabadsága azonban nem korlátlan. Mivel az Alkotmánybíróság a kommunikációt magát védi, azokban az esetekben van lehetőség a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozására, amelyekben a közlés, a kommunikáció befagyasztását eredményezi. A gyűlöletbeszéd szabályozása során azt a keskeny mezsgyét kell a jogalkotónak megtalálnia, amelyen az alkotmány sérelme nélkül megteremti a gyűlöletbeszéd szankcionálásának lehetőségét. Önmagában a sértő kifejezés élvezi a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét, ezért korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha kimutatható, hogy konkrét alanyi jogokat sért. Ez csak abban az esetben valósul meg, ha az adott közösséghez tartozás olyan szorosan kötődik az egyén önazonosságához és integritásához, hogy a közösséget ért sérelem átsugárzik a közösség tagjaira is. Ahhoz, hogy ez bekövetke zzen, a sértő magatartásnak a személyiség lényegi vonására kell irányulnia. A jogalkotó nem adhat taxatív felsorolást a személyiség lényegi vonásairól. Az Alkotmánybíróság a személyiséget meghatározó lényegi tulajdonságnak két összetevőt minősített: a vall ási meggyőződést és a nemzetiségi vagy etnikai kisebbséghez tartozást. Fontos megemlíteni, hogy a Legfelsőbb Bíróság például a személyiség lényegi vonásának minősítette a konkrét ügyben a szexuális orientációt is. A mintául szolgáló német gyakorlat ilyenne k fogadja el - a normaszövegjavaslatban megfogalmazottakon túl - a fajjal, testi vagy szellemi tulajdonsággal összefüggő kijelentéseket is. A gyűlöletbeszéd kezelése a polgári jogon belül a személyhez fűződő jogok szabályai között lehetséges, mivel a gyűl öletbeszéd fogalomkörébe tartozó megnyilvánulások személyi és nem vagyoni viszonyokat érintenek. A törvényjavaslat alapján a gyűlöletbeszédet megvalósító magatartások esetén a magukat az adott közösséghez tartozónak valló személyek felléphetnek a jogsértés sel szemben. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az általános személyiségi jog részét képezi az önazonossághoz és önrendelkezéshez való jog is. Ennek értelmében adott közösséghez tartozik, aki magát a közösséghez tartozónak vallja. A gyűlöletbeszéd ell eni fellépés másik módjaként a törvényjavaslat egyes, pontosan körülhatárolt szervezeteket jogosít fel igényérvényesítésre. A mielőbbi hatékony fellépés lehetőségének megteremtése, a polgári jogi igényérvényesítés biztosítása a sérelemben érintettek és a j ogvédő szervezetek számára azt igényli, hogy a törvényjavaslat rövid időn belül elfogadásra kerüljön és hatályba lépjen. Kérem ezért önöket, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Most az alkotmányügyi bizottsági álláspont és az alkotmányügyi bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerinti 55 perces időkeretben. Először megadom a szót Frankné Kovács Szilviának, a bi zottság előadójának. FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság megtárgyalta és általános vitára a lkalmasnak tartotta a T/3719. szám alatt benyújtott, a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
