Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 10 (87. szám) - Dr. Csapody Miklós (MDF) - a miniszterelnökhöz - “Parlamenti idegenvezetés, avagy mit kell tudni a Szent Koronáról” címmel - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter:
56 DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Nemrég hazánk vendége volt Angela Merkel kancellár, akinek a miniszterelnök úr a Szent Koronát is bemutatta, legfőbb nemzeti ereklyénket, amely a magyarság egységét is s zimbolizálja; amely nemcsak egy tárgy, hanem egy olyan nemzeti jelkép, amelyről az alkotmány is rendelkezik, az állami címer része, a miniszterelnök úr erre a címeres zászlóra tett esküt. Ne firtassuk most, hogy vane címeres zászló törvényesen, szerintem kéne, hogy legyen, de a miniszterelnök úr erre tett esküt. Amikor azonban vendégével a Kupolacsarnokba megérkezett, tragikomikus és szégyenteljes dolog történt: a miniszterelnök úrból kitört a szakképzetlen idegenvezető. Szerintem általában nem jó olyan ké rdésre válaszolni, amit nem tesznek fel, ő azonban ezt tette és olyan nyeglén, hogy azt még populista ellenfelei is megirigyelhetnék. Az a kérdés ugyanis, amit a világ egyik legnagyobb hatalmú politikusa, a konzervatív kereszténydemokrata német kancellár f el sem tett, ám amire a vendéglátója mégis sietve válaszolt, nagyjából így hangozhatott volna: “Mondja, kedves miniszterelnök úr, mit keres ott az a - ha jól látom - feudális fejdísz? Az önök országa nemde respublika?” Majd a miniszterelnök úr sajnos sietv e közölte, hogy mennyire helyteleníti, hogy a Szent Korona itt van, de hát itt van, a konzervatívok idehozták, mi mégsem visszük el, minek ciklusonként kibecipelgetni. Ez azért elég kínos volt. A miniszterelnök úr szeret blogozni, és innen is megtudható, hogy a helyzet sajnos még rosszabb, ő ugyanis komolyan gondolja, hogy a Szent Korona feudális hatalmi jelkép. Nos, nem kis külpolitikai tapasztalatlanságra vall, hogy a korona helyéről való felesleges vitát éppen Merkel kancellár előtt látta jónak felmeleg íteni. Tapasztalatlanságra vall az is, hogy ha akár a külföldi partner, akár a nemzetközi sajtó előtt belpolitikai vitákat folytatunk - folytat - olyan ügyben is, amelyben elég egy világos mondat, a végén egy nemmel. A modern világ átalakult külpolitikája nem azonos sem a blogozással, sem a mobiltelefonos kapkodással, a hányaveti felkészületlenséggel, ami még mindig nem modern diplomácia. Tisztelt Miniszter Úr! Akkor önt kell megkérdeznem arra vonatkozóan, ami innentől meseszerű, hogy most már akkor a minis zterelnök úr akarjae, képese a Magyar Köztársaságot a megfelelő tudással, megfelelő erkölcsi komolysággal képviselni, ha egy ilyen helyzetben kitör belőle a szakképzetlen idegenvezető. Figyelemmel várom válaszát. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. V ilágosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Takács Albert miniszter úrnak. DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! 1927. május 27én szenvedélyes vita zajlott a Házban a korona őrzéséről. Nem sokkal ezután, 1931. április 29én az akkori igazságügyi miniszter, Zsitvay Tibor és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter között kisebb szóváltás tört ki Eckhart Ferenc jogtörténész, egyetemi tanár Szent Koronafelfogásának értékelését illetően . Kissé képzavaros módon Eckhart Ferenc azt a kijelentést tette egyebek mellett a nagynevű Timon Ákos jogászprofesszorral szemben, hogy ideje a Szent Korona nemzeti színűre mázolt kínai falát végre valahára lebontani. Remélem, hogy az oktatási és kulturáli s miniszter úr és köztem a Szent Koronát illetően ilyen szóváltás nem fog lezajlani, annál is inkább, mert akkor Klebelsberg Kunónak volt igaza, és én is az ő álláspontját képviselném. Nos, a képviselő úr kérdésében feltettekre közelebbről azt tudnám monda ni, hogy a Szent Korona helye és szerepe a mai Magyar Köztársaság alkotmányos rendjében, közjogi rendjében megítélésem szerint nem egészen az, mint amit ennek a képviselő úr tulajdonít. Számos jogszabályunk rögzíti a nemzeti jelképeket, nemzeti szimbólumok at, ezek között a koronáról nincsen szó, közjogi személyek, akik esküt tesznek, esküjük során nem erre a történelmi relikviára teszik esküjüket. De talán ennél az okfejtésnél is fontosabb és kézzelfoghatóbb az Alkotmánybíróságnak egy 2000ben
