Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
464 CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A vita második feléhez közeledve, azt gondolom, érdemes lenne néhány csomópontot összefoglalni annak érdekében, hogy talán megkíséreljünk néhány kérdésben egyetérteni, ha esetleg nem is mindenben. Ha abban egyet tu dnánk érteni, hogy a szociális szolgáltatásokat valóságos szükségletekhez kell igazítani, akkor van egy pont, ahonnan el tudunk rugaszkodni. A valóságos szükségletekhez, ez azt jelenti, hogy mérni is kell ezeket a szükségleteket, pontosan, szakmailag megal apozott módon mérni, és ehhez alkalmazni a szociális szolgáltatás teljes ellátórendszerét, vagyis lényegében személyre szabott szolgáltatásokat nyújtani az embereknek, mert nincs két egyforma probléma, nagyon sokfajta probléma van. Most pedig az a helyzet, hogy nem méri a gondozási szükségletet senki és semmi, semmilyen szempontrendszer alapján, ezért aztán a szociális szolgáltatások úgy körülbelül eltalálják az igényeket. A körülbelül azt jelenti, hogy van, ahol túl sok szolgáltatás van, és valójában nincs is ellátandó vagy kevés ellátandó szükséglet van, máshol pedig nem jut el a szolgáltatás, az alapvető szolgáltatás oda, ahová el kell hogy jusson. Ha tehát ebben egyetértünk, akkor léphetünk tovább, és azt mondjuk, hogy nézzük meg, hogy hogyan lehet megkü lönböztetni az egyes szolgáltatásokra való jogosultságot. Lehet, hogy nem pontos a benyújtott szöveg ebben a bizonyos 4 óra tekintetében, biztos, hogy átjárást kell biztosítani a 4 óránál kevesebb és a 4 óránál több gondozási szükséglet között, de abban ta lán egyetérthetünk, hogy a házi segítségnyújtás és az intézményes ellátás között valahogy különbséget kell tenni. Nem ugyanarról van szó, lényegében nem ugyanarról van szó, lényeges különbségek vannak a kettő között. Ezért a kormány ké sz arra, hogy egy kicsit rugalmasabb legyen ez a szabályozórendszer, mint amit benyújtottunk, hogy átjárás legyen, és sokkal inkább rá legyen bízva a szakemberekre annak megállapítása, hogy esetleg lehet, hogy 3 órás gondozási szükséglet mellett is intézmé nyes ellátásra van szükség, és esetleg 6,5 órányi gondozási szükséglet mellett is el lehet azt látni házi segítségnyújtással, mert a családdal való együttműködésben ezt meg lehet oldani; tehát egyfajta rugalmas, ugyanakkor szakmailag megalapozott rendszer szerint. Ha ebben egyetértünk, akkor azt gondolom, hogy már megint nem vagyunk olyan nagyon távol egymástól. Ha abban egyetértünk, hogy a megelőzés, a problémák, a konfliktusok sokasága felhalmozódásának megelőzése egy lényegesen fontosabb dolog, merthogy éppen a krízis kialakulását tudjuk megelőzni, akkor talán abban is egyetérthetünk, hogy érdemes a szabályozást úgy alakítani, hogy az erőforrásaink sokkal inkább az alapellátásokra, az alapvető szolgáltatásokra irányuljanak, hogy ott segítsenek a problémák kialakulásának kezdeti pillanatában, hogy ne halmozódjanak később annyira a gondok, amikor már krízist kell kezelni. Ha abban egyetérthetünk, hogy minden rászorult, aki valamilyen gondozásra, ellátásra szorul, az leginkább otthon, a saját családi környeze tében, a saját tárgyi környezetében kapja meg a szolgáltatást, kapja meg a neki megfelelő szolgáltatást, akkor megint egyet tudunk érteni, hogy ne kelljen utaznia, hogy ne kelljen elköltöznie otthonról, a megszokott környezetéből, akkor máris egyetérthetün k sok kérdésben. Ismételten szeretném kijelenteni, hogy ezzel a törvényjavaslattal azt szeretnénk, hogy több emberhez jusson el az étkeztetés és a házi segítségnyújtás. Érzékelhető mértékben, ezt hiányolta Harrach Péter a hozzászólásában; ha 100 ezerről 13 0 ezerre növeljük az étkeztetésben részt vevők körét, 40 ezerről 50 ezerre a házi segítségnyújtásban részesülők körét, az egy 3020 százalékos méretű változás. Azt gondolom, hogy ez egy érzékelhető változás. Erre több forrást is kíván a kormány szánni. Ha abban egyetértünk, hogy eljusson mindenkihez a megfelelő ellátás és megfelelő szolgáltatás, akkor megint közelíthetünk a benyújtott törvény szövegéhez. Itt szeretnék kitérni arra a kérdésre, amit többen kifogásoltak a vitában, a legutóbb Ékes Ilona képvise lő asszony, hogy a
