Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
460 arra jogosult. A térítési díjat az önkormányzat a mindenkori rendeletében állapítja meg. Ebbe beékelődik egy olyan bizottság, amelynek a szükségességét teljese n feleslegesnek tartom. (15.30) Indokolt lenne egy ilyen független szakértői bizottság, ha az ország attól lenne hangos, hogy milyen korrupciós és botrányos ügyek voltak a szociális szférában az intézeti bejutást illetően. Én nem emlékszem ilyenre, pedig é rzékeny vagyok erre a dologra, nem emlékszem arra, hogy tömegével, tucatjával sértették volna meg az intézményvezetők ezt az eljárási rendet, és ne valóban a rászorultság elve döntött volna. Ezért ezt én változatlanul indokolatlannak tartom. A támogatói sz olgálatról is több szó esett az elhangzott vitában. Még ezzel kapcsolatban arra hadd hívjam fel a figyelmüket, hogy a sokat emlegetett szociális gazdaságnak, illetve azoknak a nonprofit szervezeteknek a szempontjából, amelyeknek állítólag a kormány is szer etne teret engedni, teret nyújtani, hogy részt vegyenek a különböző ilyen típusú feladatok ellátásában, talán azt kellene ösztönözni, hogy ezek a szervezetek, amelyek létrejöttek, valamilyen módon elkezdtek megkapaszkodni, és ellátnak olyan szociális felad atokat, olyan gondozást, olyan szállítási feladatokat, amelyeket egyébként az önkormányzattal kötött szerződés alapján tesznek meg, nem kellene ezt a rendszert így feldúlni. Mert mi lesz azokkal a munkatársakkal, akik ezt a munkát elkezdték, és akik végzik , mondjuk, egy, két, esetleg három éve? Az ő helyzetük ezzel a törvénymódosítással teljesen bizonytalanná válik. Mert hiszen a törvény hatálybalépésével akkor mi történik? Nem kaptam választ arra a kérdésre sem, hogy mennyire készültek fel ezek a nonprofit szervezetek a változásra, már ami a normatív hozzájárulás és a pályázat közötti különbséget illeti. Még egy dologra szeretnék kitérni, hiszen a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban már majdnem mindenki hozzászólt, és már majdnem mindent elmondtak. A mit még néhány gondolat erejéig kifejtenék, az a kifizető helyek ügye. A törvényjavaslat szerint fokozatosan, de legkésőbb március 15ével szűnne meg a versenyszférában működő kifizető helyeknél a családi pótléknak és a gyesnek a folyósítása. A kérdésekre azt a választ kaptuk, hogy erre azért van szükség, mert egyrészt az ott dolgozók felkészületlenek, akik ezt a munkát ellátják, másrészt pedig a jogosultak biztonsága indokolja, hogy megkapják, mert hiszen vannak olyan cégek, amelyek csődbe mennek, és nem t udják kifizetni a jogos járandóságot. Aki ezt állítja, az nem tudja, hogy a kifizetés úgy történik, hogy kifizeti a cég a családi pótlékot, illetve a gyermekgondozási segélyt, utána pedig leigényli a költségvetéstől, mert hiszen, mint ahogy elhangzott, ez állami forrás, tehát gyakorlatilag nulla az egyenleg. Ezen túlmenően aki ezt állítja, az nincs tisztában azzal, hogy mi a csődeljárás, mi a felszámolás és mi a végelszámolás. Csődeljárásra akkor kerül sor, amikor fizetési haladékot kér a bajban lévő cég a szállítók felé. A végelszámolásnál pedig az történik, hogy a cég akkor szűnhet meg, hogyha minden adósságát már rendezte. A felszámolás esetén pedig az a probléma, hogy a cég meglévő vagyona nem elegendő a tartozásaira. Tehát a családi pótlékhoz és a gyerm ekgondozási segélyhez ezeknek az ügyeknek vajmi kevés közük van. Azon túlmenően mindenhol kijelölik a felszámolóbiztost, illetve csődbiztost, és az az alapvető kötelessége, hogy ezeket a járandóságokat kifizesse, de ez nem a cég vagyonából történik, hiszen ezt megkapja a költségvetésből. Ha azt mondják, hogy állami pénzügyi forrásról van szó, és ezt bonyolítsa le a Magyar Államkincstár, mert oda akarják áthelyezni, rendben van, de akkor ennek a feltételeit talán azért személyi oldalon mégiscsak meg kellene teremteni, mert én azt el nem hiszem, hogy az az 50 ember, aki eddig ellenőrzéssel foglalkozott, fogja megoldani ezeknek a számfejtését, kifizetését, miközben 3327 vagy 3328 kifizető helytől veszik át a munkát. A közigazgatás vajon hogyan készült fel erre a rendkívül nagy változásra? Lehet, hogy megint olyan jelenetek lesznek, mint amikor a gázártámogatást, a kompenzációt akarták kifizetni, illetve akartak a rá jogosultak ehhez a támogatáshoz hozzájutni. Ezek olyan kérdések és olyan jogos kritikák az ellenz éki képviselők részéről, amelyekre ez idáig nem kaptunk választ. Mint ahogy azt sem tudjuk, mi legalábbis nem, lehet, hogy a kormánypárti
