Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP):
413 számos kérdésben nem rendezi a delegáltak státusát, jogait és felelősségi körét. A javaslat fenntartva a jelenleg hatályos szabályozást, pontosítva rendezi ezeket. Az 5. §ban a tőkepiaci törvény hatályos 73/A. §a főszabályként kizárja annak a lehetőségét, hogy a céltársaság igazgatósága a befolyásszerzés sikere ellen ható intézkedéseket foganatosítson a közgyűlés előzetes felhatalmazása hiányában. Ez a rendelkezés azzal a hátrányos követ kezménnyel jár, hogy a részvénytársaság ügyvezetése, amely felelős a társaság hosszú távú üzleti céljai megvalósításáért, csak lassan, nehézkesen képes eleget tenni a törvényben előírt kötelezettségének. A 13. számú társasági jogi irányelv, a 2004/25. EKi rányelv feljogosítja a tagállamot arra, hogy a menedzsment önálló eljárásra jogosító hatáskörét kizáró úgynevezett semlegességi klauzula alkalmazását ne tegyék kötelezővé, hanem a döntést a törvényhozó átengedje az alapszabályt elfogadó részvényesek számár a. A 13. számú társasági jogi irányelv 11. cikke módot ad arra, hogy a tagállami törvény vagy a céltársaság alapszabálya úgy rendelkezzen, hogy a 75 százaléknál nagyobb befolyásra szert tevő személy a befolyásszerzést követően összehívott rendkívüli közgyű lésen úgy módosítsa a társaság alapszabályát, hogy ennek során valamennyi, a jog gyakorlását akadályozó szabály kiiktatásra kerüljön. Az irányelv ugyanakkor döntési opciót biztosít a tagállamoknak, az úgynevezett áttörési szabály törvényben való előírását nem tette kötelezővé. Az Európai Unió bizottságának felmérése szerint a tagállamok egyike sem követeli meg a befolyásszerző pozícióját jelentősen erősítő szabály kötelező figyelembevételét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Letel t az időm - elnézést, akkor majd folytatom. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm, képviselő úr. Most kétperces felszólalás következik. Megadom a szót Podolák György képviselő úrnak, MSZP. PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Herényi képviselőtársam felvezető gondolatához lenne néhány kiegészítésem, hogy ne a levegőben maradjon a dolog. Amikor az Antallkormány elhatározta és döntött abban, hogy 1800nál több vállalatot privatizál, ezen belül az energiacégeket is, erre valóban a kimunk álás alapján a későbbiek során került sor ’95ben. Szeretném emlékeztetni, amikor a kritikai észrevételt mondja - amely kis részben jogos a kormány felé, hogy miért nem gyorsabban léptünk ebben a dologban , amikor EUkötelezettséget vállaltunk, akkor ránk is vonatkozott az a szigorú előírás, hogy az aranyrészvényeket - mert voltak aranyrészvények minden egyes meghatározó energetikai cégben, amelyek behatárolták a tőkebefogadási és egyéb irányait a vállalatnak, az államnak mindenütt volt aranyrészvénye , a rra köteleztük magunkat az EUjogszabályoknak megfelelően, hadd ne mondjam, hosszú távon, hogy az aranyrészvényeket megszüntetjük. Emlékeztetném a képviselőtársamat, több mint két évig szenvedtünk közösen, amíg kitaláltuk azt a formáció t, hogy ezt megszüntetjük. Meg is tettük. A villamos energiáról szóló törvényben egy olyan törvényi szakaszt hoztunk be, amelynek alapján minden energetikai cég igazgatóságába, felügyelőbizottságába delegálni kellett az Energia Hivatalnak egy személyt, hog y megfelelő információkkal rendelkezzünk. Ez az egyik kérdés, hogy eze a megoldás ebben az irányban. Folyamatosan kezeltük, tehát a kormány részéről is ez a kérdés folyamatosan volt kezelve. Az sem állja meg a helyét, amit mondott, hogy az a tipikus és az a jellemző, hogy a nyugateurópai EUországokban az állam meghatározó többségi tulajdonnal bír az energetikai cégekben. Idáig egyetlenegyet lehetett felmutatni, a Gaz de Francet, amelyben az állami tulajdon 70 százalék volt. Egy hónappal ezelőtt hozott a francia kormány olyan döntést, hogy 35 százalék alá viszi le. Le is vitte, megtörtént az egyesülés. Tehát sehol egyáltalán nem tipikus, hanem arra viszont minden kormánynak van (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) figyelme, hogy ez t kellőképpen szabályozza.