Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
412 amely eleget tesz a közösségi, tőkepiaci jog követelményeinek, ugyanakkor érvényesíti a tagállamok, így Magyarország számára biztosított szabályozási kompetenciát. Az energetikai szektorra irányadó hatályos szabályozás jellemző en eleget tesz az előzőekben megfogalmazott elvárásoknak, nem utolsósorban a közelmúltban elfogadott villamosenergiatörvény révén. A joggyakorlat által feltárt ellentmondások azonban kisebb pontosításokat tesznek szükségessé a Magyar Energia Hivatal által a stratégiai jelentőségű cégekbe delegált vezető tisztségviselők jogállását illetően. A tőzsdei cégekre irányadó hatályos részvényjogi, tőkepiaci előírások esetenként lehetőséget adnak a törvényi rendelkezések rosszhiszemű értelmezésére. (11.50) Az előírá sok néhol indokolatlanul nehézkesek, bürokratikusak. Ennek következtében előfordulhat, hogy az úgynevezett céltársaság, annak menedzsmentje kiszolgáltatottá válik, illetőleg nem képes a vállalkozás valós érdekeinek érvényre juttatására. A javasolt módosítá sok a tőkepiaci szabályozást egyértelműbbé, a részvényesek és a részvénytársaság szempontjából hatékonyabbá teszik. A javaslat javítja a cégnyilvánosság követelményének érvényesülési feltételeit, módot ad arra, hogy a leplezett felvásárlási magatartásokról a részvényesek, a részvénytársaság közhiteles adatbázisból akadálymentesen szerezzen információt. A törvénymódosító javaslat jogharmonizációs feladatot is megvalósít az elmúlt időszakban elfogadott társasági jogi irányelvek részleges átültetésével. Most r észletesen: az 1. §hoz annyi a megjegyzésünk, hogy ez a rész két vonatkozásban relevánsnak tekinti, ha az energetikai szektorban működő vállalkozás stratégiai cégnek számít. A stratégiai jelentőségű gazdasági társaság fogalmának meghatározása során a szöv egezés arra törekszik, hogy sem az anyavállalati, sem a leányvállalati státus ne adjon lehetőséget a szabályok megkerülésére. A két speciális megítélést igénylő szabályozási tárgy a következő. Az 1. § (2) bekezdése alapján a stratégiai jelentőségű gazdaság i társaság alapvető eszközének átruházásához főszabályként a társaság legfőbb szervének jóváhagyó határozata szükséges. E cégek biztonságos, kiszámítható működése szempontjából meghatározó jelentősége van annak, hogy a tevékenység folytatásához nélkülözhet etlen eszközök folyamatosan a társaság rendelkezésére álljanak. Ily módon a részvényesek tulajdonosi rendelkezési jogát az előterjesztés erősíti. A stratégiai jelentőségű gazdasági társaságban a nyilvános vételi ajánlathoz mellékelt működési tervet a poten ciális ajánlattevőnek előzetesen be kell mutatnia jóváhagyás céljából a tulajdonosi jogokat gyakorló, a kollektív részvényesi joggyakorlásra feljogosított legfőbb szervének. Fontos az is, hogy az ajánlattevő jövőbeli elképzelései hitelt érdemlőek legyenek, azok élvezzék az ajánlattevő tulajdonosainak előzetes támogatását. Ennek ismeretében hozhat megalapozott döntést a céltársaság menedzsmentje, valamint az a kisbefektető is, aki mérlegeli, hogy elfogadjae a nyilvános vételi ajánlatban foglaltakat. A 2. §hoz: a rendelkezés főszabályként a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. A főszabály alól kizárólag az új villamosenergiatörvényt érintő rendelkezések hatálybalépése tolódik 2008. január 1. napjára, figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslat érintett re ndelkezései is ugyanezen a napon lépnek hatályba a Vet. normaszövegében. A 3., 4. §: a hatályos szabályozás jelenleg is biztosítja a Magyar Energia Hivatal számára, hogy a privatizációs törvényben 2007. január 1. napján megjelölt villamosenergiaipari vagy földgázipari engedélyes tevékenységet végző társaságok igazgatóságának és felügyelőbizottságának vagy igazgatótanácsának egy tagját jelölje. A delegált tag a testületi üléseken szavazati joggal nem rendelkezik, az igazgatóság vagy az igazgatótanács, illet ve a felügyelőbizottság ülésén kizárólag tanácskozási joggal vesz részt. A delegáció jogintézménye nem érinti a hivatal törvényben meghatározott hatósági felügyeleti jogköreit. A delegáció nem jár az engedélyezési kötelezettség alá eső kérdésekben az enged élyezési eljárás alóli mentesüléssel. A hatályos szabályozás azonban
