Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. december 4 (117. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BOTKA LAJOSNÉ (MSZP):
3986 szeretnék beszélni, amelyek a közfeladatok közül elsősorban az oktatásról szólna k. Szívemhez közel áll, hogy a vita időmérlegében talán a legnagyobb időtartam, ami erről szólt itt az általános, a részletes vitában és a módosító javaslatoknál is. Kérem szépen, nyilván azért, mert pontosan ugyanaz az értékrendünk, fontos közszolgáltatás , nagyon fontos társadalmi érdek, jövőnket építő, és ezek nem szlogenek, valóságos értékek. Kormánypárti képviselőként azért a módosító indítványok közös jellemzőjét azokban az értékekben tudom bemutatni, amelyeket koherens módon képviseltünk. Mi a fontos számunkra? A társadalmi esélykülönbségek csökkentése; ebben van az oktatásnak szerepe. Kiszámítható és szakmailag garantált minőség minden gyermeknek; állampolgári jog, alkotmányos jog, szakmai érdek, társadalmi érdek. És persze a költségvetés szempontjábó l egy takarékos, hatékony működés és ésszerűség, mi mibe kerül, és nem többet, mint ami föltétlenül szükséges. No, ezek azok az alapelvek, amelyek mentén, ha vizsgáljuk az oktatással kapcsolatos módosításokat, akkor én néhányat megerősítek ilyen szempontbó l, néhányat pedig talán újként megemlítek. A takarékos, hatékony működés - ami az egyén szempontjából, az állam szempontjából is rendkívül fontos - témakörét igazolja a szakképzéshez benyújtott módosítás. Bizonyára önök közül is többen ismerik, hogy ma már a szakképzés rendszerében az érettségire épülő OKJs szakmák oktatásának jelentős hányadát jó néhány szakképző intézmény az előkészítő évfolyamokra - a 1112. évfolyamokra - behozza, ezáltal, ha úgy tetszik, lerövidíti az érettségi utáni szakképzési tanul ási időt. Ez jó a gyereknek, ez jó az iskolának, bizonyára jó az államnak. Éppen ezt felismerve, módosító indítványként az ilyen típusú képzésekhez normatívát rendelünk, szakképzési normatívát módosító javaslatunkkal a 11. évfolyamra; hiszem, hogy szakszer ű és hatékony módosítás. Az esélykülönbségek csökkentése témakörében többen említették a kistérségek szerepét, a kistelepülések iskoláit. Én azt gondolom, hogy ebben koherens volt a kormánypárti frakció, és talán ennek a szakbizottsága is, hiszen elejétől kezdve azt mondjuk, hogy költségvetési forrásokkal segítsük azt elérni, hogy a kistelepüléseken maradjanak meg az általános iskolák alsó tagozatai 14. osztályai, most kiegészítettük a kapcsolódó módosító indítványunkkal ezt további pénzügyi támogatással, illetve hozzákapcsoltuk az óvodát. Ugyanakkor azt mondjuk, hogy a felső tagozatos szakmai, szaktárgyi oktatási feltételeket nem tudjuk minden kistelepülésen jó színvonalon biztosítani, ezért ösztönözzük a társulási formában történő továbbtanulást. Ugyanily en módon hozzárendeltük ehhez a bejáró, az utazási költségek támogatását segítő normatívák változását is. De, ha már itt tartok, szintén esélykülönbségi téma: a Megyei Jogú Városok Szövetsége, amely, tudom, az ország nagyvárosait tömöríti, egy olyan kérés sel, módosító indítvánnyal fordult hozzánk, amelyben a náluk tanuló vidéki tanulók bejárónormatívájának emelését kérték, Szabó képviselő úr már erről beszélt. Én ezt azért tartom esélynövelő és esélykülönbséget csökkentő intézkedésnek, mert ezzel a költség vetési támogatással is talán tudjuk azt garantálni, hogy ezekben a nagyvárosokban az a széles oktatási kínálat, amit nyilván az önkormányzatok jelentős arányban saját forrással kiegészítve tudnak biztosítani, ezek a jövőben is kínáljanak az agglomerációban a nagyváros körül lévő településeken élő fiatalok számára elérhető továbbtanulási lehetőséget. Kérem, támogassák ezt a kezdeményezésünket. Szintén az esélykülönbség csökkentését gondolom, amikor arról kell szólnunk, hogy a művészeti oktatási intézmények k ibeszélt modelljében… - Vincze képviselő úrra kell hogy reagáljak - , ön tanárember, úgy tudom, hozzám hasonlóan, van egy szakmai elhivatottságunk. Énszerintem az egy üdvözlendő dolog, ha egy szakterület szakmai minősítésében az adott szakmát ismerők szakm ai tudására alapozunk. Én személy szerint el tudom képzelni, ha mondjuk, kémiafizika szakos tanárként engem egy énekszakos vizsgált volna, hogy én hogyan tanítok, bizonyára a hanghordozásom színében nem kapnék ötöst, lehet, hogy egyébként a szaktárgyam ta nításában kiváló vagyok. Én hiszek abban, hogy ez egy jó irány, ráadásul el is fogadták ezek az intézmények ezt a féle minősítési rendszert.
