Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KOVÁCS TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - LAKOS IMRE (SZDSZ):
396 Következésképpen, ha ez így marad, akkor ez potenciálisan magában h ordja önmagában az energia árának a növekedését. Azt gondolom, hogy ez egyikünknek sem lehet a célja. Ezért kérem az előterjesztőt és a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy a bányatörvénynek az általunk az előzetes viták során is helyeselt tartalma mellet t gondolják át ezt a konfliktusos helyzetet, és próbálják meg álláspontjukat úgy revideálni, hogy számunkra a bányatörvény támogatható legyen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr . Kettőperces felszólalásra jelentkezett Kovács Tibor, az MSZP képviselője. Parancsoljon! KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr néhány megjegyzésére szeretnék reagálni. A képviselő úr felsorolt néhány országo t példaként, hogy hol alacsony a bányajáradék. Valószínűleg a képviselő úr nem figyelt arra, hogy ezen országok, ahol ilyen jelentős különbség van a bányajáradékban, ott a szénhidrogénelőfordulás gyakorlatilag elhanyagolható. Ausztria, Csehország, Szlovén ia nem tekinthető szénhidrogénnagyhatalomnak, gyakorlatilag ezen országokban nincs ilyen jellegű bányászati tevékenység, mert nincs ilyen jellegű előfordulás. Ez az egyik példája a dolognak. A másik pedig, hogy számos példa van itt előttünk, hogy azokban az országokban - ön említette például Kanadát, de az Egyesült Államok is ebbe a kategóriába tartozik , ahol van szénhidrogénelőfordulás, és egyedi megállapodás alapján történik, ahol nyilvánvalóan nem az alacsonyabb határhoz közelít ez a bányajáradék, és vannak költségszempontok is, hogy hol mennyibe kerül a kutatás és a kitermelés, ebből a szempontból ezek az országok is előnyösebbek, és ezekben az országokban lényegesen magasabb a bányajáradék, mint ahogyan ön is említette. A másik példa, amit szintén e mlített, hogy a versenysemlegesség szempontjából a jogszabállyal valami probléma lehet, amit említett a MOLra vonatkozóan, képviselő úr, az a kedvezmény a határidő előtt fúrt és kitermelt kutakra vonatkozik. A most fúrandó és kitermelendő kutakra ugyanazo k a szabályok vonatkoznak, mint az összes többire. Tehát e tekintetben a semlegesség szempontjából ez a törvény indifferens. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Lakos Imre, a Szabad Demokraták Szö vetségének képviselője, tízperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. Parancsoljon! LAKOS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat általános vitájában, ahogy hallhattuk, egy kicsit a vita konce ntrálódott, úgymond beszűkült a bányajáradék témakörére. Előrebocsátom, hogy a törvénymódosítás túlnyomó részével, vagyis a geotermikus energia felhasználásának szabályozásváltozásával, a bányászati hulladék kezelésének európai irányelv szerint a hazai jog rendbe történő átültetésével, a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő intézményi átalakítással, valamint a bányafelügyeleti hatósági jogkör bizonyos területeken történő módosulásával és kiszélesítésével egyetértünk, azt támogatjuk, és a törvényjava slat lényeges és túlnyomó részének tekintjük. Ugyanakkor a szabad demokrata frakció nevében is kénytelenek vagyunk némely aggályainkat megfogalmazni a bányajáradék mértékének változtatását, jelentős emelését megjelenítő 4. §sal kapcsolatban, és annak átgo ndolását, módosítását, az általános vitában is megjelenő és a bizottsági tárgyalások során is megjelenő szempontok megtárgyalását javasoljuk. Ennek alátámasztásául ajánlom a képviselőtársaim figyelmébe az alábbiakat, a következőket. A bányajáradékból szárm azó bevételek a költségvetés viszonylag jelentős részét képezik. Az a szándék, hogy ezen bevételeket,
