Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KOVÁCS TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - LAKOS IMRE (SZDSZ):
397 tekintettel a kőolajár elmúlt időszakban történő jelentős emelkedésére, tovább növeljük, ez teljesen érthető és normális szándék. Ugyanakkor mindez a töre kvés csak olyan mértékig indokolt és támogatható, amellyel nem veszélyeztetjük a hazai szénhidrogénkutatás, feltárás és kitermelés hosszú távú, várható eredményeit, azaz a hazai ellátásbiztonság helyzetét nem rontjuk. A hazai szénhidrogénkutatás jelent ős készleteket eredményező utolsó felfedezései a hetvenes években történtek, és noha a szénhidrogénprognózisok szerint még relatíve jelentős kitermelhető földgáz- és kőolajkészleteket valószínűsítenek hazánkban, ugyanakkor ezen prognosztizált készletek tú lnyomó része kicsiny, nehezen kutatható, és csak az előzőekhez képest jelentősen drágábban kitermelhető szénhidrogénelőfordulásokat jelentenek. A hazai konvencionális módszerekkel kutatható és kitermelhető objektumok mérete kicsi, azok egyre nagyobb mélys égben találhatók, és a világpiaci fokozódó keresleti nyomás miatt a fúrási, kutatási, kitermelési összköltségek folyamatosan emelkednek. Ebből következik, hogy megfontolandó olyan bányajáradékmegállapítási elv, amely mindezt nem veszi figyelembe, és csak a világpiaci áremelkedésből indul ki. Ráadásul - erről már sokan beszéltek - az előterjesztésben javasolt 30 százalékos megemelt mérték régiónkban, mondhatni Európában is magas szintet jelent, nehéz viszonyítási alapot találni, hogy most mi mennyi. Fónagy képviselőtársam is sorolt adatokat, de bizonyos, hogy nem hasonlíthatjuk össze, mondjuk, egy norvég mértékkel, ahol magasabb járadékot realizálnak, de ott például az állam jelenléte a kutatásokban jelentős, vagy nem hasonlíthatjuk össze az öböltérségbeli o rszágokkal, ahol viszont egészen más kitermelési körülmények és lehetőségek vannak. Úgy gondolom, hogy a saját határainkon belül kell a legjobb megoldást megtalálni, és nem biztos, hogy a viszonyítási alapok méricskélése a döntő szempont. Azt gondolom, hog y amennyiben el akarjuk kerülni azt a nemzeti érdekeink ellen ható helyzetet, hogy a szénhidrogénkutatások intenzitása csökkenjen Magyarországon, hogy mindezek következményeként adott esetben a bányajáradékbevételek is csökkenjenek, az optimális megoldás t kell keresnünk, de ehhez az előttünk fekvő törvényjavaslatban lévő 4. § átgondolása, módosítása biztos, hogy szükséges lesz. Megfontolandó továbbá, hogy a bányajáradék mértékének újraszabályozása során az úgynevezett magas inerttartalmú földgázak kiterme lése után alacsonyabb kulcsot állapítsunk meg. Erről is többen szóltak már itt előttem. E szempontok érvényre juttatása a bányajáradék megállapítása során összességében ösztönözné a befektetéseket, amely célunk, növelné legalább szerény mértékben az ország energiaellátási biztonságát, és természetesen mindannyiunk közös célja, hogy maximalizálja a bányajáradékbevételeket is. Mindezek alapján és a folyamatban lévő szakmai egyeztetések tapasztalataként reméljük, hogy a hivatkozott 4. §hoz olyan módosító ind ítvány, indítványok kerülnek majd benyújtásra a parlament elé, amelyek egyrészt a vállalkozókat befektetésre ösztönzik, másrészt a költségvetésnek is bevételnövekedést eredményeznek. Mindezek előrebocsátása után összefoglalnám azt a véleménycsokrot, amely a törvényjavaslat túlnyomó részéhez kapcsolódik az általam leglényegesebbnek tartott elemeiben. A geotermikus energia hasznosításának elősegítését szolgáló geotermikus védőidom jogintézményének bevezetése egy fontos és szükséges lépés. Ez jogbiztonságot je lent majd minden valószínűség szerint a robbanásszerű fejlődés és felfutás előtt álló geotermikus piacon az érdekelt vállalkozások számára, akik egyes védőidomok jogosítottjaiként védelmet kaphatnak arra, hogy a számukra kijelölt térrészből más vállalkozó geotermikus energiát ne termelhessen ki. Ez fontos és szükséges szabályozás. (10.40) A geotermikus energia felhasználásának szabályozása ugyan már az 1993as bányatörvényben is benne volt, de a jelenleg is érvényes szabályozá s pont az itt megteremteni szándékozott biztonságot nem tartalmazta, így a hasznosulás mértéke korlátozott volt mindeddig ezen a téren. A geotermikus
