Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. december 3 (116. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény ... - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
3865 módját és részleteit illetően létrejöjjön, ami egy valóban kétharmados többségű döntés megalapo zásához szükséges. A kormány által javasolt megoldás egy a lehetséges megoldások közül, ugyanakkor ebben a formában történt elfogadása esetén felmerülhetnek megoldatlan kérdések is. Így például nincs biztosíték arra, hogy az Országgyűlésben a népszavazás e redményének megfelelő törvény megalkotásának elhúzódása ne üresítse ki a javasolt kétéves kötőerő előírását. A népszavazással kapcsolatosan nemcsak az előterjesztésben szereplő javaslatokban foglalt problémákat kellene megoldani, hanem más fontos kérdések is rendezésre várnak. Az elmúlt időszak történései folytán például felértékelődött annak a kérdésnek a köre, hogy miként lehet biztosítani a népszavazási kérdésben az időszerű döntés megszületését, pontosabban: a döntés időszerűségét például a népszavazási kérdések hitelesítésének a tekintetében. Azt gondoljuk, megkerülhetetlen, hogy az Alkotmánybíróságot megillesse az Országos Választási Bizottság elsőfokú döntésének megváltoztatási joga a kérdések hitelesítése tekintetében. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarom az önök idejét tovább rabolni a kormány előterjesztéseinek a népszavazással kapcsolatos rendelkezései tekintetében. Úgy gondoljuk, hogy az elmaradt egyeztetés pótlása - amire, még egyszer mondom, egy tárgyalás nem volt elegendő - elkerülhetetlen. Ez ért az a javaslatunk, hogy erre mielőbb kerítsünk sort. Enélkül jelen formájában a népszavazással kapcsolatos javaslatukat valóban nem fogjuk tudni elfogadni. Más megítélés alá esik az igazolással történő szavazás kérdése. Ebben a témakörben a kormány való ban sokkal alaposabb egyeztetést folytatott le, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy itt sem került sor ennek a befejezésére. A javaslat irányával egyetértünk, az abban felkínált megoldás koncepcionálisan számunkra elfogadható. A részleteket illetően azonb an több ponton olyan hiányosságokat látunk, amelyek garanciális jellegűek. E garanciák, e biztosítékok megteremtése a választások tisztaságának a biztosításához szükségesnek látszik. Ezek a részletkérdéseket egyébként alapvetően itt, az általános vita kere tében nem kívánom részletezni, mivel olyan részletekről van szó, amelyek a törvényjavaslat alapelveit, koncepcióját nem érintik, azaz jellegzetesen a részletes vitára tartoznak. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy a problémák példaszerű érzékeltetésére fontos , hogy legalább két kérdést felvessek itt konkrétan is az igazolással való szavazás ügyében. Az egyik, amire példaként hivatkoznék, azzal kapcsolatos, hogy a törvény biztosítani kívánja az igazolással szavazás esetén a mozgóurna igénybevételét. (19.10) Ezz el kapcsolatosan a törvény szabályai nem eléggé kidolgozottak az igazolással szavazó személy névjegyzékbe vételét illetően, pontosabban abban a helyzetben és esetben, amikor a névjegyzékbe vétel nem előzetesen történik meg, hanem az igazolással szavazó a s zavazáskor a mozgóurnával megjelenők előtt akarja a névjegyzékbe vételét megvalósítani, ugyanis a törvény általános szabálya úgy szól, hogy a névjegyzékbe vételről a szavazatszámláló bizottság dönt, itt pedig csak annak két tagja jelenik meg. Apró probléma ez, képviselőtársaim, de a választójogban a legapróbb kérdés is fontos lehet, a választások eredményére kihathat, rendezni, tisztázni kell. Egy másik probléma, amit példaszerűen megemlítenék, annak a veszélynek a kiküszöbölése, elhárítása, hogy az igazolá ssal való szavazást tendenciózusan irányítani lehessen, hogy olyan fordulhasson elő, hogy valahogy tudatosan történik valamiféle szervezkedés egy adott választókerületben választópolgárok irányítására, akik egyébként formálisan szabályszerűen kérnék ki az igazolást a szavazás során, és élnének azzal a lehetőséggel, hogy lakóhelyüktől távol, tartózkodási helyükön szavazzanak. Úgy gondoljuk, hogy ezt a tendenciózus magatartást mindenképpen, ha talán nem is lehet tökéletesen kiküszöbölni, de mindenképpen erőte ljesen vissza lehet szorítani egy társadalmi kontroll alá helyezéssel. Itt például azt vetjük föl, hogy a választási irodák az egész országra nézve hozzák nyilvánosságra, hogy az egyes választókörzetekben hányan voltak azok, akik igazolás alapján, vagyis l akóhelyüktől távol szavaztak.
