Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 28 (115. szám) - A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP):
3750 elősegít se a házastársak számára közös gyermekkel is rendelkező család alapítását. Ez a magyarázata annak, hogy az alkotmány 15. §a együtt említi a védelem két tárgyát. A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. Azt gondolom, itt alapvető a kül önbség: nincs jogunk senkitől semmit megtagadni az emberi méltóság tekintetében, amit nem a természet tagad meg, de a természet rendjét követve ez a törvény ilyen módon alkalmatlan ezeknek a kérdéseknek a rendezésére. A Ptk. ker etén belül rendezik ezeket a kérdéseket - hiszen az 578/G. § módosításával 1996ban a nemi különbségek közötti különbséget a magyar parlament törölte a Ptk. élettársakra vonatkozó rendelkezésében , és ilyen diszkrimináció ma nincs a magyar jogban élettárs ak és élettársak között. Az, hogy az élettársak tekintetében nem minden kérdés megoldott, nos, ezeket a kérdéseket kellene a Ptk. rendszerében megoldani. Éppen az előterjesztőre hivatkozom, aki azt mondja, hogy a jogbiztonság érdekében külön törvényt kell majd alkotni. Kérem tisztelettel, milyen törvényhozás az, ahol maga az előterjesztő jelenti ki, hogy a jogbiztonság érdekében külön törvényt kell alkotni?! ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Frankné dr. Kovács Szilvia képviselő a sszonynak, MSZP. FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy kérdést azért szeretnék tisztázni. Azt gondolom, hogy ma a Ptk.n kívüli a családjogi törvény, az pusztán formai. A Ptk. kodifikációjánál az a cél, hogy a családjogi törvények is megfelelő módon a polgári törvénykönyvben kerüljenek elhelyezésre. Azt gondolom, hogy ez rendszerbeli kérdés, de nem hiszem, hogy ennek a szükségességével bármelyik képviselőtársam vitatkozna. Annak abszolút nincs jelentősége, hogy a Ptk.ban szabályozzuk vagy a Csjt.ben. Azt hiszem, hogy az új Ptk. elfogadásával ez úgyis meg fog szűnni, mert akkor senki nem mondhatja azt, hogy miért a Csjt. keretében szabályozza a jogalkotó és miért nem a Ptk. körében. Azt hiszem, hogy ez teljes egészében for mai kérdés. Képviselőtársammal ellentétben továbbra is úgy gondolom, hogy a család az család, bármilyen jogi aktus eredményeként jön létre, és határozottan állítom, hogy az Alkotmánybíróság ilyetén történő megfogalmazása nem teszi alkotmányellenessé ezt a megoldást. Nem tudom pontosan, hogy ön az azonos neműek élettársi kapcsolatáról beszélte vagy a különneműek élettársi kapcsolatáról, de úgy tűnik számomra - bár nem kimondottan, de úgy hiszem , mintha népesedéspolitika eredne ennek a jogszabálynak az elf ogadásából. Úgy értettem, hogy ön ezt mondta. Úgy gondolom, hogy ennek a dolog lényegéhez az égadta világon semmi köze nincs. Akik élettársi kapcsolatban élnek és különneműek, azok ugyanúgy fogják a gyermekeiket becsülettel, tisztességgel és szeretetben ne velni, akik pedig azonos neműek, azok eddig sem nevelték a gyermekeiket, és feltehetőleg ezután sem fogják. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre megadom a szót Lukács Tamás képviselő úrnak, KDNP. DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Képviselőtársnőm! Azt gondolom, ez tényleg alapvető dolog. Én csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy minden parlamenti képviselő tiszteletben tartja az alkotmányt, hiszen arra felesküdtünk, és az alkotmányt és az alkotmányosságot nem a Ptk. kodifikációja fogja helyettesíteni. De attól még ez az alkotmányos érték egy védendő érték, a házasság és család együttesen, ahogy az Alkotmánybíróság a határozatában kiemelte. Másrészt, ahogy a beszédemben próbáltam ráirányítani a figyelmet, a sza bályozás mindig a közjó érdekében kell hogy történjen. (13.40)
