Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 14 (110. szám) - A bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
3251 ELNÖK (Harrach Péter) : Tóth András! TÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönö m a szót. Szeretnék reflektálni Demeter Ervin képviselőtársam felvetésére. Nyilván az érthető, hogy egy egységes törvényben való megjelenítése ezeknek a bűnüldözési célú - és ezt hangsúlyozzuk mindenütt - titkosszolgálati eszközöknek valami szakmai oknál f ogva nem tetszik, és erről lehet vitatkozni. Természetesen azt gondolom, ha kétharmados szabály alkotásáról van szó, sokkal ésszerűbbnek tűnik ezt egy törvényben megalkotni, mint hogy négy törvényben megpróbálni a szinkronitást megteremteni. Tudjuk, hogy e z sokkal nehezebb dolog. Másrészt erősíteném Tóth Károly képviselőtársamat. A mai jogi szabályozás sem teszi konzekvensen elkülönültté az információt gyűjtő és az információt felhasználó intézményt. Hiszen tudjuk jól, a rendőrség a mai napig - a mai jogsza bályi keretek között - titkos információgyűjtéssel foglalkozik. Teljesen természetesen foglalkozik, és ebben az esetben nem válik ketté. Ahol kettéválik, és abban egyetértek képviselőtársammal, hogy nagyon fontos, hogy ott a felhasználó és az adatgyűjtést végző szétváljon, ez a postai titkos információgyűjtés és a kommunikációra, telekommunikációra és a számítástechnikai eszközökre vonatkozó ilyen típusú információgyűjtő tevékenység. Ott ez a törvény most mondja ki először - egy évtized után , hogy ebben a vonatkozásban csak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálaton keresztül lehet ilyen titkos adatgyűjtést, illetve információgyűjtést kérni és elrendelni. Tehát szerintem ez a törvényjavaslat javítja a pozíciókat, és nem rontja. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Han kó Faragó Miklós a következő felszólaló. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttem szóló Demeter Ervin képviselő úr felszólalását hallva az jutott eszembe, hogy ezt a vitát megspórolhattuk volna magunknak . Annak jegyében, hogy - mondjuk, a KRESZből átvett kifejezést használva - a bizalmi elv érvényesüljön, ez év nyarán, június 18án módosítottuk az alkotmányt, és a kormánypárti frakciók kezdeményezésére vettük bele azt a rendelkezést az alkotmányba, a 40/ A. §ba - egy új rendelkezést , amely szerint a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról szóló törvényjavaslat elfogadásához is az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Azt gondolom, ez világos állásfoglalás volt a kormá nypártok részéről, együtt szeretnénk az ellenzékkel közösen törvényt alkotni ezen a téren, mert indokolt. Úgy gondoljuk, szükség van arra, hogy az elaprózott, különböző jogszabályokban, egymástól eltérő módon szabályozott kérdésekben, a titkos információgy űjtésre vonatkozó szabályok terén világos, egységes, áttekinthető, garanciális szempontból is megnyugtató képet alkossunk, és alakítsuk ki ennek megfelelően a szabályozást. Vannak kényszerítő erők is, amelyek erre késztetnek bennünket. Bár katasztrófát nem jelentene, de nyilvánvalóan komoly bonyodalomhoz vezetne, ha december 31ig semmilyen változtatást nem tudnánk az ezzel kapcsolatos törvényeken végrehajtani, hiszen a 2/2007. számú alkotmánybírósági határozat december 31i hatállyal egyrészt megsemmisítet te a rendőrségi törvény 69. § (3) bekezdését, de megsemmisítette a büntetőeljárási törvény 201. § (1) bekezdése bizonyos rendelkezéseit is. Ha így marad hatályban a Be., akkor nagyjából az a helyzet keletkezik, amit én egyébként önmagában véve még nem tart anék problémának, mert éppen egy olyan változat maradna hatályban, hogy titkos adatszerzésnek akkor van helye, ha az eljárás ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos, továbbá üzletszerűen, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben tör ténő, fegyveresen elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt folyik az eljárás.
